Mákvirág

A 75. születésnap

László, volt szomszédom nagyon készült arra, hogy e jeles évfordulót teljes családja körében tartsa meg.

Nem volt könnyű a feladat e vállalkozás, mivel élete sem volt egyszerű. Túrkevei születésű volt, első felesége egy kuncsorbai lány volt. Vele közel 20 évet élt. Két gyermekük született egy fiú és egy lány. Szépen éltek, ahogy mondta, de egyszer „elcsábult”. Egy három gyermekes asszonnyal hozta össze a sors. Válás itt is, ott is, nem volt egyszerű a szakítás se itt sem ott. A párok megbocsátották volna a félrelépést, de ők kitartottak egymás mellett. A gyerekek nehezen fogadták el őt, voltak viták, hangoskodások, de az évek múlásával egyre kevesebbszer és csendesebben. Összeszoktak megkedvelték nevelőapjukat. Fokozatosan el is kerültek a háztól, családot alapítottak, de visszajártak, ha valami gondjuk, bajuk volt. Az első házasságból való gyerekek ritkán fordultak elő, a velük való kapcsolat nem volt olyan szoros, ők az anyjukat pártolták és vele éltek, no meg már ők is saját kis családjukkal. Apjukkal gyakran csak az utcán álltak le rövid beszélgetésre. A második feleséggel 15 évet élt László.              Miért? A gyerekek felnőttek, elkerültek a háztól és az asszony úgy gondolta, dolgozni megy. Az otthoni jószágokat el tudják munka mellett is látni és a gyerekeket is tudják segíteni, ha éppen valamelyik rájuk szorulna. Hát ebből lett a baj. Az asszony talált egy nálánál fiatalabb legényt, akibe beleszeretett. Elváltak. László magára maradt, de nem sokáig, mert őt meg egy nálánál jóval idősebb özvegy édesgette magához. Aztán addig vigasztalta, míg feleségül nem vette. Az ő két gyermeke már felnőtt volt, csak látogatóba jöttek hozzájuk. Jól megvoltak pár évig, de az asszony leesett a lábáról, kórházba került és meghalt. Így aztán, élte az özvegyek életét, már többet nem gondolt arra, hogy valaha is asszonyt hoz a házhoz. Bármikor átjött hozzánk beszélgetni mindig hajtogatta, hogy ő egyszer olyan születésnapot csinál magának, ami egy kis lakodalommal felér. De csak akkor, ha megéri a 75-öt. Akkor össze fogja hívni minden olyan gyerekét akihez köze volt, akiket nevelt, taníttatott. Megérte. Levágott két birkát, maga főzte meg. Udvarán sátrat állítottak fel, a zene, a vendégek zaja, a pörkölt jó illata hozzánk is átjött. (Igaz kóstolót is kaptunk mi és a közvetlen szomszédok.)

Minden saját és nevelt gyermeke eljött családostól, mesélte. Sokan voltunk, még kisgyerekes és várandós is volt köztük. Valóban olyan volt az egész, mint egy lakodalom, de menyasszony nélküli. Hát a vendégek egy része nem ismerte egymást. Sok idő telt el a bemutatkozással. A gyerekek szétszóródtak, kevés él köztük itt. Vannak Mezőtúron, Orosházán, Kisújszálláson, Budapesten és még ki tudja hol, nem is győztem megjegyezni, annak örültem, hogy megtiszteltek azzal, hogy itt voltak.

Tortákat és süteményeket hoztak, szerencsére nem volt veszekedés, vita, gyűlölködés.

A fiúk italról is gondoskodtak. Ennyi szép szót még életemben nem kaptam, némelyiket meg is könnyeztem. A kisebb gyerekeket versre tanították azok azt mondták katonásan, de a többi is rendesen szólt. Élj sokáig édes Tatám! Isten éltessen Papa! Legyen hosszú életed és jó egészséged Apám! Maradj velünk még sokáig Édesapa! Ezeket és hasonlókat hallhattam sorban.

Volt-e még valami különlegessége a napnak? Volt olyan, amit nem tudtam, mert akkor még sehogyan nem voltak a kapcsolatok, keveset beszéltek velem, de most tudtam meg, hogy a fiam felesége a harmadik asszonyom lánya. A második házasságomból való fiú meg most készül elvenni a saját lányomat. Aztán ahogy elnéztem itt a társaságot, érhet még hasonló meglepetés.

László 4 évvel élte túl ezt az ünnepet. Míg élt mesélte és olykor meg is látogatta őt egy-egy család. Olyankor ismét volt mesélés, élménybeszámoló. Volt nejei a születésnapjára nem, de a temetésére eljöttek párjaikkal. Távol tán senki sem maradt.

Sírján mindig van virág, visznek a gyerekek és unokák. Házában ma egy unoka él családjával, és ha a kertben járok, ők is kint vannak, emlegetjük.

Előző oldal
Főoldal

Tetszett a bejegyzés? Ossza meg másokkal is!