Fehér bot napja 2014

2014.október 15-én szerdán, már reggel 8 órától gyülekeztünk a szolnoki Hild Viktor Városi Könyvtár épületében.

Igaz, a kulturális műsor csak 10-kor kezdődött, ám egyesületünk és a „Fényforrás” Alapítvány segédeszközparkjából bemutatót tartottak munkatársaink az érdeklődőknek.

Voltak, akik tagbélyegüket is ekkor vették meg, emellett adatgyűjtési kötelezettségünk is volt.

Mivel új alapszabályunk szerint már 18 év alattiak is az egyesület tagjai lehetnek, egyre több gyermek kapcsolódik be egyesületünk életébe, így erre a napra is elhozták őket szüleik. Nekik a vakvezetőkutyák simogatása is külön élményt nyújtott.

Kulturális műsorunkban leginkábba fiatal szerepelni vágyók kaptak teret.

A műsort Pál Renáta vezette, aki az egyesületnél telefonos ügyintézői munkakört is betölt, így legtöbbek számára már ismerős volt mindig mosolygós, csicsergő hangja.

Miután az egyesület elnöke, Pesti Zoltánné megnyitotta a rendezvényt, Feketéné Szövetes Judit beszélt nekünk a fehér bot történetéről, külföldi és magyar látássérült hírességekről. Nevük és tevékenységük egy-egy apró lámpás, követendő példa látássérültek számára, egyben bizonyítja minden ember felé azt, hogy vak emberként is lehet nagyot alkotni, hasznos tagja lenni a világnak.

Az általános kitekintés után Dr. Simon Gergely mondta el Dr. Baranyi Imréné „Arcok” című versét.

A zongora sem maradhatott szótlan. Harold Arlen „Over the rainbow” című dala csendült fel Erős Laura kezei alatt. A szivárványhoz az eső, mint szükséges elem igen nagy mennyiségben adott volt a terem ablakain kívül, ám a nap nem bújt elő, így be kellett érnünk a dallamok által lelkünkbe festett szivárványszínekkel.

Egyesületünk ifjú tagja, Jakab Dávid mondta el Weöres Sándor „Galagonya” című versét.

Erős Laura zongorajátéka következett, majd Farkas Marcell mondta el Tamkó Sirató Károly „Kattentotta” című versét, mindenki arcára mosolyt csalva a vershez illő előadásával.

Ezután a modern technika és az emberi énekhang percei következtek, cd-ről játszott zenei aláfestéssel énekelte el D. Nagy Ferencné Erika és lánya Ágnes, Ihász Gábor „Múlnak a gyermekévek” című kedves dalát. A dal talán útravalóul is szolgálhatott az előttük fellépő ifjak számára.

Pesti Zoltánné a műsor végén megköszönte a mintegy 80 fő jelenlétét, hogy az esős, rossz időben is ellátogattak rendezvényünkre a megye különböző településeiről, megköszönte a fellépőknek és a műsorvezetőnek a családias hangulatot, amit előadásukkal és személyiségükkel varázsoltak a terembe és szívünkbe.

Előző oldal
Főoldal

Tetszett a bejegyzés? Ossza meg másokkal is!

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!