Black ice

Black Ice: A tükör

Tükörben a tükörképem,
érzem éppen visszanéztem.
Túloldalt a részem távol,
elválaszt a tükör gáttól.
Homályt borít rá a pára,
függöny ez a külvilágra.

Törékenység egyik szintje,
ő is szinte már őszinte.
Amit ad a valóságból,
torzít néha elvarázsol.
Részlet látványnak a fala,
kit megragad rabja marad.

Megmutatja amit teszel,
elé rakva a kép leszel.
Ha eltörik csak te látod,
tükrözd hát a valóságot.
Hisz a lényeg láthatatlan,
tükörképe önmagadban.

Előző oldal

Főoldal

Tetszett a bejegyzés? Ossza meg másokkal is!