Katicabogár

Csak nemrég jöttem rá, hogy magamat látja bennem. Eddig szívem abban a hitben élt, hogy mikor nap mint nap hosszú szemkontaktusok százait folytatjuk le, ő valóban engem lát, nem csupán saját szemének tükrében gyönyörködik… Ám megértem. Hiszen az ő szeme akár egy virág közepe, el lehet veszni benne. Már beletörődtem, hogy nem vagyok hasonlítható egy festményhez a falon vagy egy szép szoborhoz amit hosszasan tanulmányoznak az emberek. De én valami sokkal nagyobb ajándékot kaptam az élettől. Beleláthatok a lelkekbe, az felszínes érzések alá, a döntéshozatalok súlyos kavalkádja közötti sűrű erdőbe…
A hallás, a tapintás, az ízlelés és szaglás számomra csupán úszkáló fogalmak a szavak végtelen tengerén. Jelentésük ismeretlen. Nekem másom nincs, mint három szemem. Kettő amivel nézek, és egy amivel látok. Bár csak egy embert láttam egész életemben, éppen elég érzelem szövi át napjaimat, egyik sem hasonlatos az előzőhöz. Ezért úgy döntöttem megosztom a világgal érzéseim amelyek túl nagy falatnak bizonyultak, hogy egyedül birkózzam meg velük. Had tudja meg mindenki hogyan telik e rövidke életem.
Február 2.
Kedves naplóm!
Ma fáradt volt. És mint tudjuk, a fáradtság bekúszik az értelem mögé, minden gondolat közé. Furfangos egy dolog, tapasztalatom szerint megváltoznak tőle az érzelmek. Elhomályosítja őket, minden sokkal általánosabb lesz. A színes fény ami mindig ott húzódik csillogó fekete haja körül, reggel sötétbarna színben pompázott. De délutánra már világoskék és rózsaszín színűre változott, érzései harmonikussá váltak és égett benne a belső tűz. Este már nyitogatta a száját (sokáig hittem ezt az éhség jelének az embereknél, de mivel a szín mindig sötétbarna ilyenkor, jogosan következtettem, hogy az álmosság állapotát jelzi). Ilyenkor mindig lassú, mégis kapkodós. És alig néz rám.
Üdvözlettel: Fürdőszoba Tükör
Február 5.
Kedves naplóm!
A szín immár egyre huzamosabb és huzamosabb ideig tekeredik körülötte e sötétbarna árnyalatban. Ami aggodalomra ad okot, az a néha bevillanó sötét lila szín, ami az energia hiányán kívül a negatív gondolatok jelenlétére enged következtetni. Este mikor rám nézett, a szeme már nem csillogott úgy mint azelőtt. Láttam, hogy egy bizonyos problémán küszködik. Pedig ő sohasem szokott küszködni.
Üdv.: F. T.
Február 8.
Kedves naplóm!
A szín egyre sűrűbben csap át sötétkékbe, nem tud koncentrálni és nem érdeklik a dolgok amik eddig lelkesedést hoztak életébe. Oly borzasztó megfigyelést tettem reggel… Rám nézett és összerezzent, mint mikor hideg futkos az ember hátán. Azóta egyszer sem nézett fel rám. De láttam rajta, hogy aggódik. Azt nem tudom miért, de bizonyos hogy így van.
Üdv.: F. T.
Február 11.
Kedves naplóm!
Ma egy régi csattal fogta fel a haját anélkül, hogy rám nézett volna. Egész nap kerülte a tekintetemet. Tudja, hogy én belelátok…
De este végre a szemembe nézett. A szín sötét kékesszürke. Azt hiszem az emberek ezt nevezik depressziónak. Látom, hogy megszállta a kedvtelenség és beleesett a reménytelenség lelkiállapotába. Undorral nézett rám, ilyen még soha nem történt. A szeme először üveges volt, azután kitisztult és jött ez a nézés. Azután hosszú perceken keresztül csak tanulmányozott. A szín aktívan rezgett körülötte, de ő csak állt bambultan.
Üdv.: F. T.
Február 16.
Kedves naplóm!
Tegnap láttam Őt először napok óta. Levert volt, arca beesett és sápadt. Azt csinálta, hogy beleült az üres kádba és megevett egy nagy süteményt. Később visszatért hozzám, rám nézett és sírva fakadt. Fehér arcát könnyek borították el, ajka lilás volt és cserepes, szeméből eltűnt a harag, helyét átvette valamiféle megfoghatatlan szomorúság.
Ma már egy egészen más ember állt előttem. Szeméből az élet kihalt, tekintete úgy szegeződött rám, mintha egy kopár, kihalt táj lennék.
Üdv.: F. T.
Február 18.
Kedves naplóm!
Valami megváltozott. Ma délután rám nézett és alig észrevehető halvány mosoly futott át az arcán. A szín most nagyon zavaros körülötte. Szinte látom, ahogyan egyik gondolat követi a másikat, csak úgy cikáznak fejében, mintha versenyt akarnának futni az idővel. A szürke színben zöldes árnyalatok jelentek meg, de csak nagyon ritkán. Viszont a haját újra leengedve hordja.
Üdv.: F. T.
Február 20.
Kedves naplóm!
Nagy izgalommal tölt el a mai napomra történő visszaemlékezésem. Képzeld el, először láttam Rajta kívül egy másik embert is! Ez az ember máshogy néz ki, nagyon rövidre van vágva a haja és valahogy nagyobb mint Ő. Láttam rajta, hogy nagyon jól érzi magát. Kedvesen nézett rám és semmilyen negatív gondolatot nem éreztem amikor a szemembe nézett. A színe sokkal világosabb árnyalatokat öltött mint Nála. Szívből jövő együttérzést és kreativitást láttam, a rózsaszín és a türkiz színek dominanciájából pedig valamilyen gyógyító képességet éreztem.
Üdv.: F. T.
Február 24.
Kedves naplóm!
Négy nap telt el azóta, mióta utoljára írtam. Annyira izgalmas érzésekkel találkoztam ebben a négy napban, mint azelőtt soha! Rózsaszín és arany színeket láttam egyszerre, és más színek is gyakran feltűnnek, oly zavaros körülötte az energia mint azokban a borzasztó napokban amikor még nem volt itt ez a másik ember. A különbség az, hogy a szín sokkal világosabb. Sőt, keverednek az árnyalatok, és eddig nem látott arany szín is megjelent ma. Tehát lelkesedést érez és inspirációt, ami azonban még nem tisztult le benne, inkább zavarosak a gondolatai de egyre pozitívabbak.
Üdv.: F. T.
Február 26.
Kedves naplóm!
Meglehet, ez lesz az utolsó bejegyzésem. A dolgok Nála rendeződtek valamilyen különös csoda folytán. Annyira érdekes, hogy így egycsapásra megváltozott és még boldogabb mint azelőtt volt. Nem vagyok benne biztos, hogyan nevezik az emberek ezt az érzést, de határozottan látom a szemében, hogy ott bujkál. Ez számomra teljesen új, és örülök, hogy tanulmányozhatom! Ami pedig fölöttébb nagy boldogságra ad okot, hogy nem csak Rajta, hanem a másik emberen is ugyan ezt az érzést tapasztalom, pont egyszerre! Hát nem különös?…
Üdvözlettel: Fürdőszoba Tükör

Előző oldal

Főoldal

Tetszett a bejegyzés? Ossza meg másokkal is!