Hennaságok

Jelige: “Henna meg Én”

Hennaságok

Ha ez a kis írás meggondolná magát és kiteljesedne a Henna meg én címet kapná. Ebben az esetben lopnék: na nem felebarátom ökrét, szamarát, feleségét, tudományos munkáját kívánnám meg,hanem Sheila Hocken Emma meg Én című könyvének címére fájna a fogam. Mentségemre legyen szólva, tehetek én róla, hogy a történelem ismétli önmagát? Hisz az említett könyv főszereplője Emma, a gyönyörű, okos, fekete labrador és az ő vakvégzete, Sheila, a fiatal vak nő. A leendő könyvemben Emma helyett szerepelne Henna, a szintén fekete, okos, gyönyörű, fiatal labrador, Henna, és egy  nő, aki már nem annyira fiatal. Csak a történet játszódna más helyen és más időben: Anglia helyett Magyarországon, a 70-es évek helyett napjainkban.

Mivel a könyv még nem készült el, most egy kis ízelítőt kap a kedves olvasó Henna meg én  történeteiből. Bízom benne, hogy úgy érzi majd aki olvassa ezeket a történeteket, mintha egy könyvesboltban állna, egy könyvet lapozgatna, aminek a fedőlapján egy szép labrador mosolyog, bele-bele olvasna és úgy érzi, ezt feltétlenül a kosarába kell tennie.

Az első

A cím alapján azt várnánk, hogy az első találkozásról lesz szó. Írhatnék erről is, amikor a fenn nevezett eb először várt rám a kutyakosárban. Már találkozásunk első pillanatában odamentem volna hozzá és simogatva megöleltem volna. A kutyához értő gazdik most magukban mosolyognak: egy tudatos falkavezér ilyet nem tesz. Egy jó főnök tudja, mikor érkezik és mikor megy el, nem tájékoztatja mindenről a tagokat. Igazából néhány találkozás után még nem lettem kutyám falkavezére , majd csak pár hónappal később. Hogyan? Ez már egy másik történet.

Másodperceken belül kiderül, miről is szól az első. Henna már négy napja élt velünk. Korábban már egy hétvégét töltött vendégségben a családunknál. Kertes házunk lévén kis- és nagy szükségleteivel nem volt gond: az ajtó elé állt, és kifelé nézett, ha ki kellett mennie. Végső esetben megrázta magát, akkor már tudtuk, ez mit jelent. A megtisztelő feladat, az udvar takarításaa családfőre hárult. Ehhez pedig elég egy lapát, egy gereblye és egy rossz vödör. Henna kutya már nálunk lakott, de az átadótanfolyam még javában tartott. Délelőtt hamarabb indultunk,  tanultunk kutyául és emberül. Két-három órás kemény munka után irány dolgozni. A tanulás során adott extra jutalomfalat munkaidő végére, hazafelé indulásra megtette jótékony hatását: Henna az épület melletti füves részre jókora adagot termelt. Falusi ember lévén most találkoztam először személyesen az urbanizáció ilyen hatásával. A kutya békésen szaglászott körülöttem, én viszont el nem mozdultam helyemről. Ha arrébb lépek, hogyan fogom begyűjteni az anyagot? Táska a balvállamon, elővettem a délben bedobott uzsonnászsacskót és egy valamire jó lesz tescos zacskót. Akkor már tudtam: lehet kapni kimondottan erre a célra készült eszközt, de spórolós ember lévén minek költsek fölöslegesen, ha mással is helyettesíthető?Reklámzacskó és a másik zacskó kézre felhúzva és indulhat a nagy művelet. Vezet a…no nem a ritmus, hanem az orrom. Szemem helyett az orromat majd a tapintásomat használom. Zacskós kezemmel tapogatok a fűben, majd puha, meleg anyagot érzek. Megvan!Zacskó kifordít, kész. Gondolatban vállon veregettem magam: nem látva is megtettem, amit megkívánt a közterület tisztasága. Most jön a következő nagy probléma: mit csináljak vele? Ha jól lát az ember körül néz, keres egy kukát és kész, de akkor mit tegyen,ha két fontos középület között áll és szemmel nem tudja lekövetni, hol is lehet az a fránya szemetes? Egy pillanatra átfutott az agyamon: a női táska rejtelmei! Aki már egyszer is látta ezt a női  kiegészítőt belülről, tudja, miről beszélek. Aztán mégis elhessegettem a gondolatot. Eszembe jutott, pár percnyire van a buszmegálló és minden megállónál van egy szemetes is. Elindultunk, Henna a balomon, jobb kezemben a zacskó kitartva. Elképzeltem magam kívülről: csak szőke haj és tűsarkú cipő hiányzana. A buszmegállónál szembesültem vele, hogy a megállót áthelyezték, a szemetest is elvitték. Csendes őszi nap lévén, sehol egy ember nem volt hallható. Menjünk vissza, hátha mégis jön valaki. Félúton lépések hallatszottak, megszólítottam:

-Elnézést, meg tudná mondani, hol van a közelben egy kuka?

-Itt van pár lépésnyire, kb. 20 méternyire. -válaszolt egy kellemes, nálam jóval fiatalabbnak tűnő férfihang.

-A zacskót szeretné kidobni?

Bólintottam.

-Adja csak ide, kidobom én.

Szabadkoztam,  mondtam, mi található benne.

-Nem baj, adja csak ide, kidobom én.

Nem kellett sokáig kérlelni. A becsomagolt produktum elvételével mintha a szívemrőlis egy nagy kő esett volna le.

Kutyadiagnosztika

Balázs fiam szeptembertől első éves egyetemista lesz, aliglátó. Az örökletes látóidegsorvadás először anyai ágon két  nagybátyámnál jelentkezett,majd egy generációt kihagyva, sok évvel később, fiamnál. Pár év múlva a genetika bebizonyította, hogy a politikusoknál hamarabb ismeri a visszamenőleges törvénykezés fogalmát, a köztes generációt nem kímélve négy évvel ezelőtt nálam is ez a szembetegség jelentkezett.

Balázs egyik hobbija a horgászat. Általában az apjával együtt mennek a vízpartra, de akad néhány, fiammal egykorú horgásztárs is, aki időnként helyettesíti az idősebb generációt. Aki ült már vízparton, bámulva a botot, csak az tudhatja, milyen összhangot kíván látó és úszót, kapásjelzőt nem látó között ez a tevékenység.

-Figyelj…figyelj! Még csak pedzi. Lassan…lassan. Most vágj be!-szól kapáskor a kapásjelzőt látó utasítása. A megnövekedett reakcióidő miatt egy-egy félig megfogott hal leakadhat,de jó pár ponty, csuka, keszeg sőt angolna is bánta már falánkságát. A közös sikerélmény feledteti az olykor leakadó halacskát.

A tavaszi szünet első napjára egy közeli horgásztóhoz horgászatot terveztek a család férfitagjai. Az időjárás is kedvezett nekik: ez a tavasz kivételesen melegnek, napsütésesnek bizonyult, a vizek is gyorsan melegedtek. Ezen a napon sem volt másképp, már reggel verőfényesen sütött a nap. Korán indultak, én délelőtt utánuk munkába. Hazafelé, úgy terveztük, eljönnek elém a munkahelyre és vásárlás után együtt megyünk haza. A terv csak félig sikerült. Miután találkoztunk, Balázs panaszkodott: fáj a feje, hányingere van. A bolt előtt sikerült a korábban vett, hátha csillapítja a hányingert, jégkrémet visszaadnia. A vásárlás így elmaradt, gyerünk  haza. Otthon Balázs egyből az ágynak vette az utat, lefeküdt és hamar el is aludt. Csak nyolc óra után ébredt fel. Szólt, fáj a feje, hányingere van. Mire visszaértem egy lavórral meg egy törülközővel, már késő: lehet takarítani. Kiderítettük, a napon hagyott kukoricakonzerv megtette hatását, hiába nyúltak bele tiszta kanállal. Egy kanál a horgásznak, egy szem a halnak.

Henna kutya ezidáig csak szemlélőként vett részt az eseményekben. Nem túl nagy lakásunkban három hely van, ami számára tabu: Balázs és a lányom, Adrienn szobája, a fürdőszoba és a kamra Először csak nézte a sürgést-forgást, majd felállt és az ajtóküszöbhöz ment. Benézett Balázs szobájába, a szagok és a látvány alapján úgy döntött, hogy most a kutyának is ebben a pici szobában van a helye. Besétált az ágyhoz, fejét a szélére hajtotta. Szólni akartam: Henna bejött, kiküldöm. Balázs nyöszörögve közbevágott: hadd maradjon, olyan jó, hogy itt van. Csodálkoztam magamban, Balázs is tudja, egy kutyának nincs kivételes eset, csak most az egyszer. Ha valamit egyszer szabad csinálni, akkortól kezdve azt szabad. De ki tud ellen állni egy ágyban fekvő, néha halkan jajgató férfinak? Beadtam a derekam, maradjon. Legfeljebb még egy helyiséget kell többször porszívózni. Később megtapasztaltam, Henna kutya nem egy átlagos kutya. Eme este után csak egyetlen egyszer jött még be ebbe a szobába: egy zivataros nyári délután, amikor nagyot dörgött az ég és én épp itt pakolásztam. Visszatérve ama kivételes estéhez, Henna az ágy mellett maradt egy jó negyedórát, fejét a matracra hajtva. Majd lehuppant az ágy elé és feküdt még egy kicsit. Egyszer csak meggondolta magát, kivonult a másik szobába, a szokott helyére . Megágyazott, azaz a szépen kisimított plédjét egy csomóba kaparta, ráfeküdt, pár perc múlva már csak az egyenletes szuszogását lehetett hallani. A kutyadiagnosztika terápiával együtt megtörtént: gyomorrontás. Még a legjobb kutyával is előfordul, hogy elcsapja a hasát, ezek szerint emberrel is megtörténik. Az meg rövid időn belül helyrejön. Nyugi, minden rendben lesz- jelezte egyenletes szuszogása.

A Henna meg én történeteit az élet írja: velünk szinte minden nap történik valami. Az élet Hennával nem lehet unalmas, akár hideg van, akár forróság, akár otthon vagyunk, vagy utazunk. Nemsokára indulnunk kell. Hennus, gyere ide, megyünk. Hm…, hm. Mi ez a szag?  Rólad jön? Mibe dörgölőztél bele? Nagyon fontos volt rejtő szagot felvenni a szekrényben bújkáló kutyatáp elől, hogy ne vegyen észre. Hogy megyünk így emberek közé? Na gyere, legalább egy vizes törölközővel töröljelek át.

Előző oldal

Főoldal

Tetszett a bejegyzés? Ossza meg másokkal is!