ALAPSZABÁLY
A Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének alapszabálya
[Egységes szerkezetben az egyesület 2015. március 26-án kelt 1/2015. (III. 26.) és 2/2015. (III. 26.) számon elfogadott; és 2015. június 10-én 3/2015. (VI.10.) számon elfogadott egyesített, a bíróság végzése miatt – újra megtárgyalt; valamint a bíróság hiánypótlásának megfelelést célzó 4/2015. (VII.30.) számon, 2015. július 30-án a közgyűlés által elfogadott módosításaival]
Bevezetés
A Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete (a továbbiakban: egyesület) közgyűlése,
1. tekintettel a Jász-Nagykun-Szolnok megyei látássérültek érdekképviseletének immár fél évszázados hagyományára,
2. a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezete 1955-ben történt megalakulására,
3. a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 2004-2005-ben történt szervezeti átalakulására,
4. a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének 2004-ben történt megalakulására,
5. a több évtized óta folytatott magas színvonalú érdekképviseleti munkára,
6. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyében élő vak és gyengénlátó emberek közössége hagyományainak ápolása,
7. a közösségi összefogás megőrzése és megerősítése,
8. a korszerű érdekképviseleti munka megteremtése céljából,
9. figyelemmel Magyarország új alaptörvényére és az Országgyűlés által az egyesülési jog tekintetében végzett új törvényalkotási munkára,
10. tekintettel a megváltozott gazdasági helyzetre,
11. egy korszerű, a mai körülményekhez jól alkalmazkodó, rugalmas, és a megyében élő látássérülteket a lehető legnagyobb mértékben segítő érdekképviseleti szervezet működése megalapozása céljából,
12. az egyesület céljai megvalósítása érdekében, tagjainak önkéntes társulása alapján, az egyesület közgyűlésének demokratikus eljárásában a következő alapszabályt alkotja.
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. Alapvető adatok
1. § (1) Az egyesület neve: Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete.
(2) Az egyesület rövidített elnevezése: JNSZMVAKOK
2. § (1) Az egyesület székhelye: 5000 Szolnok, Móra Ferenc út 15. fsz. 12.
1a) Az egyesület telephelye: 5000 Szolnok, Hild Viktor út 1. fsz. 10.
(2) Az egyesület működési területe: Jász-Nagykun-Szolnok Megye.
(3) Az egyesület területi hatókörű, működési területe: Jász-Nagykun-Szolnok Megye.
3. § (1) Az egyesület bélyegzője: téglalap alakú, Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete, Szolnok (székhely) felirattal.
(2) Az egyesület logója egy Braille feliratot olvasó kéz, mely a VGY J-N-Sz ME feliratot olvassa, síkírásban az egyesület teljes nevével, székhelyével és adószámával.
(2a) Egyesület besorolása: látássérültek érdekképviselete.
(3) Az egyesület tulajdona a jnszmvakok.hu domain, amelyet weboldala eléréséhez, e-mailcímeihez, továbbá más internetes elérhetőségéhez használ.
(4) Az Abafi, Abafi-kampány és ezekkel rokon kifejezések az egyesület kampányarculatának szerves részei.
(5) A Fények Vakondja az egyesület kulturális küldetését fémjelző kifejezés.
(6) A “Vakbarát Településért” komplex programsorozat, amely tartalmazza a következő önállóan is működő projekteket “Bőröndbe zárt sötétség”, “Erre csörög a dió…”, “Segítséggel könnyebb”, “Fogadóóra”, “Miben segíthetünk?”, “Érints is engem”, az egyesület társadalmi tudatformáló programjához tartozó kifejezések.
(7) Az „Egy csepp egészség” elnevezés egyesületünk egészségnevelési programját fémjelzi.
2. Az egyesület feladata, célja
4. § (1) Az egyesület jogi személyiségű közhasznú szervezet, mely a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:63–3:87. §-ai, 3:1. § (4)-5) bekezdése, 3:2. § (1) bekezdése, 3:3. § (1) bekezdése, 3:4. § (1)–(3) és (5) bekezdése, 3:5–3:8. §-ai, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: civiltörvény) alapján szerkesztett és az egyesület legfőbb szerve (a továbbiakban: közgyűlés) által elfogadott alapszabálya szerint működik.
(2) Az egyesület célja, hogy tagjai egyéni és közösségi érdekképviseleti tevékenységét ellássa, módot nyújtson tagjai érdekeinek kifejezésére, érdekérvényesítésére, ennek értelmében
a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 27. §-a értelmében elősegíti az Alaptörvényben foglalt alapvető jogok érvényesülését, továbbá közreműködik a látássérültek személyhez fűződő jogai védelmében,
b) A Fot. 2. § (1)-(4) bekezdései alapján képviseli és védelmezi a látássérültek érdekeit más szervek, így például: bíróságok, hatóságok előtt, szükség esetén segítséget nyújt a jogsérelmek orvoslásához, életviteli nehézségek leküzdéséhez, ennek keretében:
ba) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) és más jogszabályok által biztosított körben és mértékben a közigazgatási eljárásokban – a Ket. 15. § (5) és (5a) bekezdése alapján ügyfélként léphet fel, valamint nyilatkozatot tehet,
bb) a Ptk., a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 67. § (1) bekezdés g) pontja és más jogszabályok által biztosított körben és mértékben a bíróságok előtt képviselheti a látássérülteket, továbbá – ha jogszabály lehetővé teszi – jogaik védelme érdekében közérdekű keresetet indíthat, nemperes eljárásban képviselőként vagy közérdekű kérelmezőként vehet részt,
bc) a közvetítői eljárásról szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: közvetítői törvény) 1. § (1) bekezdésének szem előtt tartásával népszerűsítheti a közvetítői eljárást, továbbá akár kérelmezőként, akár kérelmezettként, különösen tagjai képviseletét ellátva, a közvetítői törvény szerinti polgári közvetítői és bírósági közvetítői eljárásban vehet részt,
bd) a jogszabályok társadalmi egyeztetéséről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 1. § (1) bekezdése, 2. § (1) és (3) bekezdése, 8-9. §-a, ha erre lehetőség van, 13. §-a, és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) megfelelő alkalmazásával részt vesz a jogszabály-tervezetek társadalmi egyeztetésében, lehetőség szerint stratégiai partnerségi megállapodásokat köt,
be) a hatóságokkal, bíróságokkal és más szervekkel az adott érdekképviseleti probléma vonatkozásában konzultál az irányadó joggyakorlatról,
c) információs és tanácsadó szolgáltatást működtet a tagok érdekérvényesítése érdekében,
d) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvénynek megfelelően elősegíti a látássérültek
da) életvitelének (Fot. 1. § (1) bek., 2. § (1)-(4) bek., 3. §, 5-8. §),
db) munkavállalásának (Fot. 15-16. §),
dc) oktatásának, tanulásának, önképzésének (Fot. 18. § (1)-(2) bek.)
dd) a látássérült gyermekek korai fejlesztésének (Fot. 18. § (1)-(2) bek.),
de) a látássérültek segédeszköz-ellátásának (Fot. 11. §),
df) a látássérültek fogyasztói jogai gyakorlásának,
dg) a látássérültek jogérvényesítésének megvalósítását,
e) a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 1. § (1) bekezdésének megfelelően elősegíti a fenntartható fejlődés megvalósítását
ea) a papírmentes, elektronikus ügyintézés elterjesztésével és akadálymentesítésével (Kt. 1. § (2) bekezdés a), c), f)-g) pont, Fot. 6. §, 7. § (1)-(2) bek., 7/A. § (1) bek., ),
eb) az állatok kíméletéről és védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 1. § (1) bekezdése, 2. § (1) bekezdés d) pontja, 3. § 8. pontja szerint különösen a vakvezetőkutyák gondozásával és védelmével,
ec) a látássérültek rossz anyagi helyzeténél fogva nem energiahatékony háztartási gépei cseréjével és lakóépületei korszerűsítésével (Kt. 1. § (2) bek. a), c), f), g) pont),
ed) a látássérültek által jól használható, korszerű, energiahatékony, innovatív gépek, berendezések, műszaki megoldások kifejlesztése érdekében a gyártókkal való egyeztetésével (Kt. 1. § (2) bek. a), c), g) pont),
ee) a környezet- és utasbarát, vakbarát egyéni és tömegközlekedési rendszerek fejlesztésével kapcsolatos tevékenységei ellátásával,
f) az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése érdekében (Fot. 2. § (3)-(4) bek., 4. § g), h) pont (és alpontjai):
fa) az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénynek és a felhatalmazása alapján kiadott rendeleteknek, a személyszállításról szóló törvénynek megfelelően akadálymentesítési, egyenlő esélyű hozzáférési kérdésekben állást foglal, véleményt nyilvánít, részt vesz az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósítása céljából szükséges egyeztetéseken. Így különösen a közutak és tartozékaik, – ideértve különösen a járdákat és gyalogátkelőket -, felújítása, középületek akadálymentesítése során történő egyeztetésekben, rehabilitációs szakmérnökökkel, kivitelezőkkel történő megbeszélésekben, önkormányzati és egyéb tisztviselőkkel való konzultációkban (Fot. 5. és 8. §),
fb) ellenőrzi és véleményezi a pontírású feliratokat például az akadálymentesítési megoldások, gyógyszeres dobozok, termékfeliratok, tájékoztatók feltüntetése tekintetében,
fc) ellenőrzi és véleményezi az infokommunikációs egyenlő esélyű hozzáférés érdekében teendő intézkedéseket, egyeztetéseket, konzultációkat folytat, különösen az elektronikus ügyintézés egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtése, honlapok akadálymentesítése tekintetében (Fot. 6. §, 7. § (2) bek., 7/A. §,
g) Elősegíti a tagok egészségének megőrzését (Fot. 12. § (1), (3), (4) bek., ennek keretében:
ga) egészség-megőrzési,
gb) betegségmegelőzési,
gc) életmód-tanácsadási,
gd) korai fejlesztési tevékenységet lát el,
h) a köznevelésről, a nemzeti felsőoktatásról, a szakképzésről és felsőfokú szakképzésről szóló törvényekkel összhangban a Fot. 7/B. § (3) bekezdése, 13-14. §-a alapján az oktatás keretében:
ha) támogatja a magyar Braille-írás kultúrájának fennmaradását és fejlesztését,
hb) segítséget nyújt az integráltan tanulók számára a látássérülés miatt szükséges speciális ismeretek (pontírás, gyengénlátók segédeszközeinek használata, fehérbottal való közlekedés, stb.) elsajátításában,
hc) segítséget nyújt a látássérültek habilitálásában és a később látásukat vesztettek rehabilitálásában,
hd) a felnőttképzés keretében segítséget nyújt új képzésben, új szakma elsajátításában, valamint szükség esetén az egyesület maga szervezhet képzéseket, tréningeket
he) segítséget nyújt akadálymentes (számítógépes, hangfelvételes, nagy betűmérettel nyomtatott vagy pontírású tananyagok beszerzéséhez,
i) a kultúra területén a Fot. 18. §-a alapján:
ia) elősegíti a látássérültek művelődését,
ib) segítséget nyújt számukra számítógépes, hangfelvételes, nagy betűmérettel vagy pontírásban nyomtatott kiadványok, újságok, irodalmi művek beszerzéséhez,
ic) rendezvényekkel, versenyekkel segíti a látássérültek tehetségének kibontakoztatását, elősegíti integrációjukat,
id) szabadidős programok szervezéséhez, turisztikai szolgáltatások igénybe vételéhez segítséget nyújt,
ie) ismeretterjesztő tevékenységet végez.
j) a sport területén a Fot. 18. §-a alapján:
ja) előmozdítja a látássérültek szabadidős sportjának gyakorlását, keresi a sportolási lehetőségek bővítésének módjait,
jb) segíti a látássérült élsportolókat,
jc) folyamatosan keresi azokat a lehetőségeket, hogy hogyan lehet újabb és újabb sportegyesületekkel kapcsolatot teremteni és a meglévő kapcsolatokat fejleszteni,
k) A rehabilitáció keretében a Fot. 19. §-a alapján:
ka) elősegíti a látássérültek közlekedés-tanítását,
kb) programok szervezésével segítséget nyújt ahhoz, hogy a látássérültek a mindennapi életvitelük során minél hatékonyabban küzdjenek meg a háztartásban, vásárlás, ügyintézés során felmerülő problémákkal,
kc) pontírás-oktatást végez, vagy ehhez segítséget nyújt a felnőtt korukban látásukat vesztett személyek számára,
kd) informatikai oktatást végez, vagy ehhez segítséget nyújt a látássérültek számára,
ke) intézkedéseket tesz, javaslatokat fogalmaz meg a látássérültek munkavállalásának megkönnyítése érdekében, segítséget nyújt a munkavállaláshoz szükséges ismereteik megszerzésében vagy bővítésében,
kf) minden lehetséges módon elősegíti a látássérültek társadalmi integrációját.
l) A szociális tevékenysége keretében a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. §-ában meghatározott cél megvalósítása érdekében az Szt. és a kapcsolódó jogszabályok keretei között:
la) elősegíti a családsegítő tevékenységet,
lb) segítséget nyújt az időskorú látássérültek gondozásában,
lc) tanácsadást nyújt a fogyatékossági támogatás, a rokkantsági ellátások, illetve más társadalombiztosítási és szociális ellátások igénybe vétele érdekében,
ld) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 1. §-a és 2. § (1) bekezdése, továbbá a Fot. 15-16. §-a és a kapcsolódó jogszabályoknak megfelelően aktívan közreműködik a látássérült álláskeresők munkához juttatásában,
le) akkreditált foglalkoztatóként elsősorban látássérülteket foglalkoztat a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény, különösen a törvény 3. § (2) bekezdése, 8. § (1) és (3) bekezdése, a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet, valamint a 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet, valamint a kapcsolódó jogszabályok alapján,
lf) kutatja a látássérültek által gyakorolható új foglalkoztatási formákat,
lg) kapcsolatot tart a szociális tevékenységeket folytató hatóságokkal.
m) a fenti tevékenységek elősegítése céljából:
ma) ismeretterjesztő, érzékenyítő, szemléletformáló tevékenységet végez,
mb) információs szolgáltatást, felvilágosítást nyújt,
n) céljai elérése érdekében minden látássérült számára elérhető közhasznú szolgáltatásokat nyújt úgy, hogy nem zárja ki, hogy közhasznú szolgáltatásait bárki igénybe vegye, ennek keretében többek között:
na) segédeszközöket értékesít, adományoz vagy ad haszonkölcsönbe,
nb) egyéb természetbeni vagy pénzbeli támogatást nyújthat,
o) kapcsolatot tart és együttműködik – az elsősorban a látássérültek érdekében tevékenykedő – hasonló tevékenységet végző hazai és külföldi szervezetekkel, szakemberekkel, az érintetteket e szervezetekhez, hatóságokhoz, szakemberekhez irányítja,
p) minden lehetséges eszközzel elősegíti a látássérültek esélyegyenlőségének megvalósítását.
(3) Az egyesület Missziója (küldetése): egyesületünk érdekérvényesítő, érdekképviseleti tevékenységei során, igényeken alapuló szolgáltatásokkal, érzékenyítő-, és más közösségi programokkal, képzésekkel, személyre szóló tanácsadással járul hozzá a Jász – Nagykun – Szolnok megyében élő vak és gyengénlátó emberek életminőségének javulásához.
(4) Az egyesület a 2. § (2) bekezdésében meghatározott céljai megvalósítása és tevékenységei ellátása tekintetében, figyelemmel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 3. § (1) bekezdésében foglaltakra, azokat közfeladatként, közhasznú tevékenységként látja el.
(5) Az egyesület közhasznú tevékenységei ellátása során a hatókörében működő települési önkormányzatok számára segítséget nyújt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv. 13. § (1) bekezdése alábbi pontjaiban rögzített feladatok ellátásához:
a) 1. pontjában írt településfejlesztés, településrendezés során különösképpen az akadálymentesítésben és az egyenlő esélyű hozzáférésben nyújt segítséget,
b) 2. pontjában írt településüzemeltetés keretében a közvilágításról való gondoskodás során hibákat jelez, javaslatokat tesz a gyengén látók számára jobb minőségű közvilágítás kialakítására, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása tekintetében különös figyelmet fordít a taktilis burkolati elemek elhelyezésére, az út- és járdahibák jelzésére és kijavíttatására, az egyéb közterületek és közparkok kialakítása során véleményezi azoknak a kialakítását a vakok és gyengén látók általi használhatóság szempontjából,
c) 4. pontjában írt egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások körében egészségügyi rendezvényeket tart, megszervezi a betegségmegelőző és szűrőszolgáltatásokat, pl látás- és hallásvizsgálatot, vércukorszint- és koleszterinszint-mérést, tanácsadást, előadások megtartását, szemész-, vagy éppen ortopéd-szakorvoshoz irányítást szervez meg, masszázst- és egyéb, mozgásszervi regenerációs szolgáltatást lát el és szervez meg,
d) 6. pontjában írt óvodai ellátáshoz, 8. pontjában írt gyermekjóléti szolgáltatásokhoz és ellátásokhoz segítséget nyújt, tanácsot ad,
e) 7. pontjában írt kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz segítséget nyújt, többek között Braille, hangos és elektronikus kiadványok elkészítésével vagy ezekhez történő segítségnyújtással, ezekhez való hozzáférhetővé tétellel,
f) 8a. Pontjában írt szociális szolgáltatások és ellátások igénybe vételéhez segítséget nyújt, tanácsot ad,
g) 9. pontjában foglalt lakásgazdálkodás során együttműködik az önkormányzatokkal, enyhítve a látássérültek lakhatási problémáit,
h) 11. pontjában írtak szerint segítséget nyújt a helyi környezet- és természetvédelemben, népszerűsíti e tevékenységeket, terjeszti a környezettudatos gondolkodást, környezetbarát programokat, kirándulásokat szervez, formálja a tagság szemléletét, segít feltárni és megőrizni a helyi környezeti és természeti értékeket,
i) 12. pontjában írtak szerint együttműködik a polgári védelmi és katasztrófavédelmi szervekkel (pl. tűzoltósággal), a tagok részére felvilágosító programokat szervez azért, hogy e szervek a munkájukat minél eredményesebben végezhessék (pl. hogyan védekezhet egy látássérült eredményesen a tűz ellen, hogyan menekülhet könnyebben, hogyan tud elsősegélyt nyújtani stb.),
j) 13. pontjának megfelelően együttműködik a helyi adóhatóságokkal, segíti a turisztikai szolgáltatások hozzáférhetővé tételét és igénybe vételét,
k) 15. pontjában írtak szerint a sport- és ifjúsági ügyek ellátását rendezvények szervezésével, a látássérült sportolók részére történő segítségnyújtással támogatja,
l) 17. pontjában írtak szerint rendezvények, felvilágosító programok tartásával segítséget nyújt a települések közbiztonságának javításában, ennek keretében többek között áldozatvédelmi tanácsadó programokat szervez, kiadványokat készít látássérülteknek (hogyan kerüljék el a bűncselekmények áldozatává válását),
m) a 18. pontjában írtak szerint, a helyi közösségi közlekedés biztosítása területén véleményezi a fennálló szolgáltatásokat, javaslatot tesz azok javítására, együttműködik a személyszállító társaságokkal,
n) 19. pontja szerint véleményezi, kidolgozza azokat a módszereket, melyekkel megkönnyíthető a szelektív hulladékgyűjtő rendszerek használata a látássérültek számára.
(6) Az egyesület a közhasznú szolgáltatásairól, azok igénybevételének módjáról a honlapján ad tájékoztatást.
II. fejezet
Az egyesület tagjai
3. A tagok típusai, a tagok jogai és kötelességei
5. § (1) Az egyesület tagjai:
a) a rendes tagok,
b) a különleges jogállású tagok:
ba) a pártoló tagok,
bb) a tiszteletbeli tagok
lehetnek azzal, hogy az egyesületnek legalább tíz rendes tagja van [Ptk. 3.64. § (1) bek.]
(2) A tagok
a) kötelesek eleget tenni az alapszabályban foglalt rendelkezéseknek,
b) nem veszélyeztethetik az egyesület céljai megvalósulását és az egyesület tevékenységét,
c) nem állhatnak közügyektől eltiltás hatálya alatt.
6. § (1) A rendes tagok természetes személyek lehetnek.
(2) Rendes tag lehet minden olyan személy, akinek
a) állandó lakóhelye, tartózkodási helye, munkahelye Jász-Nagykun-Szolnok Megyében van, és
b) látássérültségét az alábbiak szerint igazolja:
ba) vakok személyi járadékát megállapító határozattal,
bb) a fogyatékossági támogatást megállapító határozattal, és ha abból a látássérültség ténye nem derül ki egyértelműen, az azt megalapozó orvosszakértői véleménnyel,
bc) az emelt összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozattal, és ha abból a látássérültség ténye nem derül ki egyértelműen, akkor az azt megalapozó orvosszakértői véleménnyel,
bd) ha egyik dokumentum sem áll rendelkezésre, 30 napnál nem régebbi szemész szakorvosi igazolással, feltéve, hogy az igazolásból egyértelműen meg lehet állapítani, hogy a látássérültség olyan fokú, hogy a személy látássérültségére tekintettel fogyatékossági támogatásra, látássérültségére tekintettel emelt összegű családi pótlékra lenne jogosult.
(3) A rendes tagnak a látássérültsége igazolása során meg kell felelnie a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában, 23. § (1) bekezdés a) pontjában, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében és 1. számú melléklete 1. pontjában írott követelményeknek függetlenül attól, hogy a látássérültségét milyen módon igazolja.
(4) a rendes tag a Ptk., civiltörvény és ezen alapszabály szerint teljes körben gyakorolhatja a tagságból eredő jogokat és teljesíti a tagságból eredő kötelességeket. Ennek értelmében az 5. § (2) bekezdésében foglaltakon túl:
a) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein,
b) választhat és választható az egyesület szerveibe.
c) köteles a közgyűlés határozatában rögzített tagdíjat évi rendszerességgel megfizetni. A rendes tag a tagdíjfizetésen túl az egyesület tartozásaiért nem felel.
(5) tisztséget csak olyan rendes tag vállalhat, aki cselekvőképes vagy korlátozottan cselekvőképes, feltéve, hogy cselekvőképességét a bíróság az adott tisztség ellátására vonatkozó ügycsoportok tekintetében nem korlátozta, illetve cselekvőképtelen ugyan, de a tisztség ellátása vagyoni kötelezettséget nem keletkeztet, különösebb megfontolást a tisztség ellátása nem igényel, feltéve, hogy a cselekvőképtelenség csak az életkor miatt áll fenn, és a rendes tag az ítélőképessége birtokában már egyértelműen meg tudja ítélni a tisztség ellátásával kapcsolatos feladatokat és cselekedeteit ennek megfelelően képes irányítani. Vezető tisztséget cselekvőképtelen rendes tag nem láthat el.
(6) Vezető tisztségviselő minden olyan rendes tag lehet, aki a civiltörvény 2. § 9. pontja értelmében felelős személynek minősül, megfelel a Ptk. 3:22. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, nem áll fenn vele szemben a Ptk. 6:22. § (4), (5) és (6) bekezdésében foglalt egyetlen kizáró ok sem, valamint nem minősül összeférhetetlennek a civiltörvény 39. § (1) és (2) bekezdése alapján. Így vezető tisztségviselő az egyesület elnöke, alelnöke és elnökségi tagja.
7. § (1) A különleges jogállású tagok a Ptk., a civiltörvény 4. § (5) bekezdése és ezen alapszabály szerint korlátozott jogokkal rendelkeznek és kötelességeik is korlátozottak. Az egyesület szerveinek ülésén csak tanácskozási joggal vehetnek részt, az egyesület szerveibe tisztségviselőket nem választhatnak és vezető tisztségviselőkké nem választhatók.
(2) A pártoló tag olyan különleges jogállású tag, aki vagyoni hozzájárulást teljesít az egyesület részére. Költségvetési szerv és párt nem lehet pártoló tag.
(3) Az egyesület közgyűlése tiszteletbeli taggá választhatja azt a személyt, aki nem pártoló tag, de tevékenységével jelentős segítséget nyújt az egyesületnek és a megyében élő látássérülteknek.
4. A tagság keletkezése
8. § (1) Az egyesület rendes tagja lehet mindenki, aki a rendes taggá válás feltételeinek megfelel, és az egyesület elnökéhez címzett nyilatkozattal kéri az egyesület rendes tagjai közé a felvételét. A kérelmet írásban, az erre rendszeresített formanyomtatványon kell kérelmezni, mellékletként pedig be kell csatolni a tagság feltételeként szükséges igazolásokat. A kérelem aláírásával a tag elismeri, hogy az egyesület alapszabályát ismeri, és azt magára nézve kötelezőnek ismeri el.
(2) A pártoló tag a felvételét a pártoló tagra vonatkozó egyszerűsített formanyomtatvánnyal kérelmezheti. Ha a pártoló tag nem természetes személy, a nyomtatvány mellékleteként becsatolja a nyilvántartásba vételét igazoló dokumentumokat, pl. cégkivonatot, bírósági kivonatot. A pártoló taggá válás feltétele, hogy a pártoló tag az általa meghatározott vagyoni hozzájárulást teljesítse. A pártoló tag a formanyomtatvány kitöltésével az alapszabályt magára nézve kötelezőnek ismeri el.
(3) A tiszteletbeli tagot az egyesület közgyűlése határozattal választja meg és veszi fel a tiszteletbeli tagok közé. A tiszteletbeli tag köteles az alapszabályban foglaltakat betartani.
3a) A pártoló és a rendes tag jogviszonyával kapcsolatos döntések első fokon az elnökség, másod fokon a közgyűlés hatáskörébe tartoznak. A tiszteletbeli tag jogviszonyáról a közgyűlés dönt.
(4) Az elnökség a tag felvételét megtagadja és határozattal elutasítja, ha a tag nem felel meg a taggá válás feltételeinek. Az elnökség köteles lehetővé tenni, hogy a tag az eljárásban részt vegyen és álláspontját előadja, azonban ha a tag nyilatkozatot nem terjeszt elő, az elnökség nem köteles azt beszerezni vagy bevárni, hanem a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(5) A kérelmező a határozat ellen a közgyűléshez fellebbezhet a határozat kézhez vételétől számított tizenöt napon belül. A közgyűlés a fellebbezést a rendes éves ülésén tárgyalja meg. A tagsági jogviszony csak akkor jön létre, ha a közgyűlés a megtagadó határozatot teljes egészében megváltoztatja.
5. A tagság megszűnése
9. § (1) A tagsági jogviszony megszűnik
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
(2) A tag az egyesületből bármikor indokolás nélkül kiléphet. A kilépési nyilatkozatot a tagnak írásban kell az elnökhöz benyújtania. A tag ezt követően az egyesület részére vagyoni hozzájárulást nem teljesít, de az addig esedékes vagyoni hozzájárulást (pl. tagdíjat) évenkénti bontásban teljesíteni köteles. A kilépési nyilatkozat az elnök általi átvétellel hatályos. Az elnök nem tagadhatja meg és nem késleltetheti a kilépési nyilatkozat átvételét. Az elnök a kilépési nyilatkozat átvételét követő 15 napon belül a taggal elszámol.
(3) Ha a tag nem felel meg az alapszabályban foglalt feltételeknek, az elnökség a tag tagsági jogviszonyát írásban felmondja. A felmondást indokolni kell. Az indokolásnak tartalmaznia kell, hogy a tag az alapszabály mely feltételeinek nem felel meg. A felmondási határidő a felmondás közlésétől számított harminc nap.
(4) A tag számára lehetővé kell tenni, hogy a felmondás ellen panasszal éljen, ha lehetséges, elhárítsa a felmondás okát. A panaszt az elnökség bírálja el. Ha a felmondás nem alapos, vagy a tag a tagsági jogviszony feltételeit igazolta, úgy kell tekinteni, mintha azt nem közölték volna vele. A felmondás, illetve a panaszt elutasító határozat ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni, amely a rendes éves ülésén tárgyalja a fellebbezést. A fellebbezés elbírálásáig úgy kell tekinteni, mintha a tagsági jogviszony felmondása nem történt volna meg.
(5) A tagot indokolt írásbeli határozattal ki kell zárni, ha:
a) a vagyoni hozzájárulását nem teljesíti (kivéve a tiszteletbeli tag). A vagyoni hozzájárulás nem fizetése miatt a rendes tagot akkor lehet kizárni, ha legalább két évi tagdíjjal hátralékban van, illetve, ha a pártoló tag a vagyoni hozzájárulását a nyilvántartásba vételétől számított 6 hónapon túl sem teljesíti.
b) az alapszabályt, a közgyűlés, az elnökség vagy a felügyelőbizottság határozatát, illetve jogszabályt súlyosan vagy ismételten megsérti.
(6) A kizárást bármely rendes tag vagy egyesületi szerv az elnökségnél kezdeményezheti.
(7) A kizárásról az elnökség ülésen határoz. A kizárás tárgyalásakor az elnökség különösen a kizárandó tag kérésére – dönthet zárt ülés elrendeléséről. A zárt ülés elrendelése nem sértheti a kizárandó tag jogait.
(8) Az elnökség köteles lehetővé tenni, hogy a tag az eljárásban részt vegyen és álláspontját előadja. A tagnak legalább tizenöt napot kell biztosítani arra, hogy nyilatkozatát személyesen vagy írásban megtegye. Ha a tag nyilatkozatot nem terjeszt elő, az elnökség nem köteles azt beszerezni vagy bevárni, hanem a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
(9) A határozat indokolásának tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá tájékoztatni kell a tagot a jogorvoslatról.
(10) A kizáró határozat ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni, amely azt az éves rendes ülésén tárgyalja. A kizáró határozat megtárgyalásakor a nyilvánosságot ki lehet zárni különösen akkor, ha ezt a kizárási határozatot tárgyaló elnökségi ülésen is kérték. A tagság a közgyűlés kizárást megerősítő határozatával szűnik meg.
(11) A természetes személy tagot törölni kell, ha meghalt, továbbá a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetnek minősülő különleges jogállású tagot (pártoló vagy tiszteletbeli tagot) törölni kell, ha jogutód nélkül megszűnik. A nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnését hitelt érdemlően kell igazolni (pl. cégkivonattal, bírósági kivonattal vagy egyéb hasonló hiteles okirattal.
10. § Bármely rendes tag, a különleges jogállású tagok viszont csak érintettségük esetén, a bíróság előtt a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül megtámadhatja az egyesület bármely szervének jogszabálysértő határozatát. A tudomásszerzésre a postai kézbesítésre és a polgári perrendtartásban a kézbesítésre vonatkozó szabályok irányadók, a határozat megtámadására a Ptk., a civiltörvény és a Pp. szabályai alkalmazandók.
III. fejezet
Az egyesület szervezete
11. § (1) Az egyesület szervei:
A) A közgyűlés,
b) az elnökség,
c) a felügyelőbizottság,
d) a jelölő- és választási bizottság,
e) az egyéb eseti és állandó bizottságok,
f) a körzeti csoportok.
(2) Az egyesület szerveinek a működése nyilvános, de szavazati joga csak azoknak van, akiket az alapszabály erre feljogosít. Tanácskozási joggal a szervek ülésein részt vehetnek a meghívottak, a pártoló és tiszteletbeli tagok. A nyilvánosság az egyesület szervei ülésének rendjét nem zavarhatja meg. A nyilvánosság az ülésről akkor zárható ki, ha ezt jogszabály kifejezetten előírja vagy lehetővé teszi és a zárt ülést kérelmező ezt megfelelő indokokkal alá tudja támasztani, vagy ha személyes adatok védelme, személyiségi jogok védelme érdekében a kizárás indokolt, és az adatvédelemhez vagy a személyiségi jogok védelméhez nagyobb érdek fűződik, mint a nyilvánossághoz. Üzleti titokra hivatkozással nem lehet kizárni a nyilvánosságot abban az esetben, ha az adott tárgykörben államháztartási alrendszerből vagy közösségi juttatásból származó pénzek felhasználása is történik.
(3) A szerv ülését meghívóval kell összehívni. A meghívót annak kell megküldeni, aki számára ezt az alapszabály, a szerv vagy a közgyűlés határozata vagy az ülés előkészítéséért felelős tisztségviselő elrendeli vagy szükségesnek tartja. A meghívóban közölni kell:
a) az egyesület nevét és székhelyét,
b) az ülés időpontját és helyszínét,
c) az ülés napirendjét.
A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
(4) A tanácskozás történhet személyes jelenlét útján, írásban vagy elektronikusan úgy, hogy ez utóbbi két esetben a tanácskozók személye, jogállása kétséget kizáróan azonosítható legyen.
(5) Az írásbeli tanácskozás történhet papír alapon írásban, valamint elektronikus levélben. Az írásbeli tanácskozásra meg kell küldeni a határozati javaslatot, és a tanácskozás résztvevőinek legalább nyolc napos határidőt kell biztosítani a válaszadásra. A szavazás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot küldenek meg, mint amennyi személyes tanácskozás esetén a határozathozatalhoz szükséges lenne. Ha bármely érintett ülés tartását kéri, azt meg kell tartani. A döntést meg kell hozni a szavazásra biztosított határidő lejártát követő három napon belül. Ha a szavazatok korábban érkeztek be, a határidőt ettől az időponttól kell számítani. A szavazás eredményét további három napon belül kell közölni az érintettekkel. Az írásbeli tanácskozásról nem szükséges jegyzőkönyvet készíteni akkor, ha a levél- és e-mailváltás összefűzve értelmes egész, a jegyzőkönyvnek megfelelő iratot alkot, és megfelel a jegyzőkönyv törvényi és alapszabályi követelményeinek. Az írásbeli tanácskozást úgy kell vezetni, hogy a kérdések és az arra adott válaszok világosak legyenek, és a válaszokból egyértelműen derüljön ki a tag szavazata. Ha az írásbeli tanácskozás tartalma kétséges vagy nem felel meg a jegyzőkönyv követelményének, vagy más okból nem eléggé egyértelmű, arról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(6) Az elektronikus tanácskozást rögzíteni kell, és arról jegyzőkönyvet kell készíteni, majd a rögzített hang- vagy videofelvételt a tanácskozást követő 30 nap elteltével meg kell semmisíteni, kivéve, ha a határozatot megtámadták. Ez esetben a rögzített felvételt a bíróság ítéletének jogerőre emelkedését követően kell megsemmisíteni.
(7) A (4), (5) és (6) bekezdés a közgyűlésre nem alkalmazható, azon a tanácskozás kizárólag személyesen történik.
(8) A szerv üléséről a jegyzőkönyv elkészítése céljából hangfelvétel készül. A jegyzőkönyvet a szerv ülésétől számított nyolc napon belül el kell készíteni. A hangfelvétel megsemmisítésére a (6) bekezdés vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.
(9) A szerv tanácskozásáról jegyzőkönyvet kell vezetni, kivéve az (5) bekezdésben foglalt esetet. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell
a) a tanácskozás helyét,
b) idejét,
c) a tanácskozáson jelen lévőket név szerint,
d) az ülés megnyitásának időpontját,
e) a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők megválasztására vonatkozó döntést,
f) a napirendet,
g) a napirendre tett módosító javaslatokat,
h) a napirend elfogadása, módosítása, illetve a módosítás elvetése kapcsán született határozatokat,
i) az ügyrendi határozatokat és a napirend előtti felszólalásokat,
j) a napirendi pontok megtárgyalását, a hozzászólók személyét, a hozzászólások rövid lényegét,
k) a napirendi pontok tárgyalása során hozott érdemi határozatokat az azt elfogadók és az azt ellenzők számának és (ha lehetséges) személyének rögzítésével, a határozat hatályának, a végrehajtásban közreműködőknek és a végrehajtásért felelős személyeknek a megállapításával, továbbá a határozat zárt vagy nyilvános ülésen történő meghozatalának tényével,
l) az ülésen történt egyéb lényeges eseményeket,
m) az ülés berekesztésének időpontját,
n) a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők aláírását.
(10) Az egyesület elnöke vezeti a határozatok tárát, amelyben évenkénti bontásban, szervenként külön-külön, a nyílt és zárt ülésen meghozott határozatokat külön-külön a jegyzőkönyv alapján, évenkénti sorszámozásban, az ülés évének, hónapjának és napjának megjelölésével hozza. A zárt ülések határozatai elé a Z betűjelzést kell illeszteni kötőjellel. A zárt ülésen hozott határozatot bárki megtekintheti olyan formában, amely nem tartalmazza azokat az információkat, amelyekre tekintettel a zárt ülést el kellett rendelni. A határozat az érintettel közölhető kihirdetéssel szóban, valamint kézbesítéssel írásban. A határozat kihirdetésének a tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A kézbesítésre a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. A határozathoz fűződő joghatások és határidők a közléssel állnak be.
(10a) A határozatokat az egyesület honlapján is nyilvánosságra kell hozni. Amennyiben a határozat zárt ülésen született, azt csak úgy szabad nyilvánosságra hozni, hogy ne derüljenek ki azok az adatok, amelyek a zárt ülés elrendelését szükségessé tették.
(11) A szerv akkor határozatképes, ha a szerv tagjainak több mint a fele jelen van. A szerv tagjainak a létszámát – a közgyűlés kivételével – páratlan számban kell megállapítani. Ha a szerv olyan kis létszámú, hogy egy tagjának hiányzása is működésképtelenné teszi, a szerv akkor határozatképes, ha az összes tagja jelen van.
(12) A szerv akkor kis taglétszámú, ha tagjainak létszáma: három fő.
(13) A szerv tanácskozásán a szavazás nyíltan, szótöbbséggel történik, ha csak az alapszabály név szerinti, minősített többséggel, egyhangú határozathozatallal történő vagy titkos szavazást nem rendel el.
(14) Minősített többségen a jelen lévő tagok kétharmadának a szavazatát kell érteni.
(15) Egyhangú szavazást csak a kis létszámú szervekben, különösen indokolt esetben lehet csak elrendelni.
(16) Név szerinti szavazást csak különösen indokolt esetben lehet elrendelni.
(17) Titkos szavazást kell elrendelni, ha ezt a szerv tagjainak jelentős kisebbsége indokolt kérelemben kéri. Jelentős kisebbség a közgyűlésben a jelen lévő tagok egyharmada, más szervekben egy tag.
(18) A szigorított szavazások fajtáit nem szabad úgy alkalmazni, hogy azok korlátozzák a rendes tagnak az alapszabályban biztosított jogait.
(19) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére más előnyben részesít, kivéve a bárki által igénybe vehető cél szerinti juttatásokat,
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója,
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Ha az érintett nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség számítása során figyelmen kívül kell hagyni.
6. A közgyűlés
12. § (1) A közgyűlés a rendes tagok összessége, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Minden rendes tagnak szavazati joga van.
(2) A közgyűlést összehívhatja az elnökség, a felügyelőbizottság elnöke, a bíróság és a tagok 10 %-a. Ha a tagok 10 %-a az ok és a cél megjelölésével kéri, az elnök vagy a felügyelőbizottság elnöke köteles a közgyűlést az arra okot adó körülménytől számított 30 napon belüli időpontra összehívni. Ha a közgyűlés összehívását a bíróság kéri, akkor a bíróság határozatában foglaltaknak kell eleget tenni a közgyűlés összehívása, napirendje és a határozatban megszabott egyéb kérdések tekintetében.
(2a) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a rendes tagok több, mint a fele jelen van.
(3) Ha a közgyűlés nem határozatképes, a meghívóban közölt napirenddel a meghívóban közölt újabb időpontban megismételt közgyűlést lehet tartani. Ekkor a közgyűlés határozatképes a tagok létszámától függetlenül. A rendes tagokat erre a meghívóban figyelmeztetni kell.
(4) A meghívó tartalmazza a közgyűlés helyét, időpontját, napirendjét, a határozatképességre és a megismételt közgyűlésre vonatkozó szabályokat, választó közgyűlés esetén pedig a jelölő- és választási bizottság által előzetesen összeállított jelöltlistát. A meghívót a közgyűlés időpontja előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni, az egyesület honlapjára fel kell tenni, és aki azt igényli, e-mailben a részére meg lehet küldeni.
13. § (1) A közgyűlés öt évenként rendes választásokat tart, amelyen megválasztja:
a) az elnököt, az alelnököt, az elnökség további egy tagját,
b) a felügyelőbizottság elnökét és két tagját,
c) a jelölő- és választási bizottság tagjait.
(2) Ha valamely tisztség megüresedik, a közgyűlés erre a tisztségre rendkívüli választást tart. A választást és a tisztség elfogadását olyan határidőben kell lebonyolítani és gyakorolni, hogy az egyesületi szerv és az egyesület működését a betöltetlen tisztség ne akadályozza. A megválasztott tisztségviselő mandátuma a többi tisztségviselő mandátumával azonos időpontig tart.
(3) Az elnök a közgyűlésnek, a tisztségviselők a közgyűlésnek és az elnöknek felelősek. Az elnököt és a tisztségviselőt a közgyűlés visszahívhatja, de ebben az esetben a tisztségre új jelöltet kell állítani. Ha az új jelöltet nem választják meg, a visszahívás érvénytelen. A visszahívásra és az új jelölt megválasztására azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek a tisztségviselő megválasztására vonatkoznak.
(4) Az alapszabályban nem szabályozott, a választással kapcsolatos további kérdések vonatkozásában a választási szabályzat rendelkezései az irányadók.
(5) A közgyűlési meghívónak az egyesület honlapján történő közzétételétől számított nyolc napon belül a tagok és az egyesület szervei attól a személytől vagy egyesületi szervtől, aki a közgyűlést összehívta, a napirend kiegészítését kérhetik. A kérelmet indokolni kell. A kérelemről az dönt, aki a közgyűlést összehívta. Ha a közgyűlés összehívója a kérelemről nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadását megelőzően külön dönt a napirend kiegészítéséről.
14. § (1) A közgyűlés hatáskörébe tartozik minden olyan kérdés, amelyet a közgyűlés nem utal más szerv hatáskörébe. A hatáskör átruházás címzettje a hatáskörét nem ruházhatja tovább.
(2) A közgyűlés jogosult bármikor bármely átruházott hatáskört a saját hatáskörébe vonni akár ideiglenesen, akár véglegesen.
(3) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) Az alapszabály elfogadása és módosítása,
b) a választási szabályzat elfogadása és módosítása,
c) az elnök, az alelnök, az elnökség egy további tagja megválasztása, visszahívása és javadalmazásuk megállapítása,
d) a felügyelőbizottság elnöke, további két tagja megválasztása és visszahívása, valamint javadalmazásuk megállapítása,
e) a jelölő- és választási bizottság megválasztása és visszahívása,
f) a felügyelőbizottság jelentésének megtárgyalása és elfogadása,
g) Az elnökség munkáját összegző éves beszámolójának, közhasznúsági mellékletének megvitatása és elfogadása,
h) az elnökség javaslata alapján az éves tagdíj összegéről való döntés,
i) döntés az egyesület
ia) más egyesülettel való egyesüléséről,
ib) más egyesületbe való beolvadásáról,
ic) az egyesületnek több egyesületre való szétválásáról,
id) az egyesületből új egyesület kiválásáról,
ie) szövetséghez vagy egyesülethez való csatlakozásról, vagy szövetség, egyesület alapító tagjaként való részvételéről,
if) szövetségből vagy egyesületből való kiválásról,
j) döntés az egyesület:
ja) feloszlatásáról és végelszámolásának a bíróság előtti kezdeményezéséről,
jb) ezzel összefüggésben a végelszámoló kijelöléséről,
jc) fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén a fizetésképtelenség elhárításával kapcsolatos intézkedésekről,
jd) az egyesületnek önmaga ellen indítandó csődeljárásának a bíróság előtti kezdeményezéséről,
je) az egyesületnek önmaga ellen indítandó felszámolási eljárásának a bíróság előtti kezdeményezéséről,
k) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
l) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
m) egyesületi küldöttek megválasztása és visszahívása,
n) az egyesület neve, logója, címere, valamint a hozzá kapcsolódó egyéb joga televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikusan, reklámozás, hirdetés vagy a tevékenysége népszerűsítése céljából történő felhasználására vonatkozó egy évnél hosszabb tartamú szerződés megkötése és évenkénti megerősítése.
15. § (1) a) Az alapszabályt a közgyűlés a jelenlévő rendes tagok háromnegyedes szótöbbségével,
b) az egyesület céljának módosítását és az egyesület megszűnésének elhatározását a szavazati joggal rendelkező összes rendes tag háromnegyedes többségével fogadhatja el. Az egyesület megszűnése elhatározásának minősül a 13. § (3) bekezdés ja) és je) alpontjaiban foglaltakkal kapcsolatos döntés.
(2) Minősített többséggel dönt a közgyűlés a 13. § (3) bekezdés b) pontja, i) pontja és alpontjai, j. pontja és alpontjai esetében a ja) és je) pont kivételével ”
16. § (1) A közgyűlési jegyzőkönyvet az annak alapjául szolgáló hangfelvételből a közgyűlést követő tizenöt napon belül kell elkészíteni.
(2) A közgyűlési jegyzőkönyvben utalni kell arra, hogy a közgyűlésen részt vevőket a jegyzőkönyv mellékletét képező jelenléti íven tartják nyilván.
(3) A közgyűlési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, ha rendes vagy rendkívüli választóközgyűlést kell tartani. A jegyzőkönyv ez esetben tartalmazza a levezető elnök jelölésével, megválasztásával kapcsolatos információkat, így különösen:
a) a levezető elnöknek jelöltek személyét,
b) a levezető elnök megválasztásának tényét.
17. § (1) A levezető elnök mandátuma csak a közgyűlés vezetésére és csak addig tart, amíg az egyesület tisztségviselőit meg nem választja a közgyűlés. Ha a közgyűlést félbe kell szakítani, a levezető elnök mandátuma a folytatólagos közgyűlés megnyitásával feléled. A levezető elnök nem minősül a civiltörvény szerinti felelős személynek.
7. Az elnökség
18. § (1) Az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve a háromtagú elnökség. Ellátja két közgyűlés között mind azokat a feladatokat, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség a közgyűlésnek köteles évente rendszeresen beszámolni a végzett munkájáról. Az elnökség tagjai munkájukat ingyenesen, társadalmi megbízatás keretében végzik, de költségtérítésre jogosultak, az elnök javadalmazásáról a közgyűlés évente határoz.
(2) Az elnökség feladatkörébe tartozik:
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése, ennek keretében:
ba) a közhasznúsági melléklet elkészítése és a felügyelőbizottság elé terjesztése jóváhagyás céljából,
bb) a szöveges szakmai beszámoló elkészítése;
c) az éves költségvetés elkészítése és az előző évi zárszámadás elfogadása;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f) a közgyűlés előkészítése, összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g) az ügyvezetőszerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i) a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a Ptk-ban előírt intézkedések megtétele;
m) a rendes és a pártoló tag tagsági jogviszonyával kapcsolatos döntés,
n) a közgyűlés határozatainak végrehajtása,
o) az egyesület alapszabályának és szabályzatainak betartatása,
p) javaslattétel az éves tagdíj összegére,
q) az alapszabálynak és a jogszabályoknak megfelelően azoknak a belső szabályzatoknak az elkészítése és elfogadása, amelyek elfogadása nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,
r) döntés az elnökség mellett működő állandó és eseti bizottságok létrehozásáról, megváltoztatásáról és megszüntetéséről, tagjai delegálása és vezetői kinevezése,,
s) javaslattétel a közgyűlés számára a felügyelőbizottság és a jelölő- és választási bizottság tagjai megválasztására és visszahívására,
t) gazdasági vállalkozási tevékenység indításáról, folytatásáról vagy megszüntetéséről való döntés,
u) a közgyűlés által elfogadott, a civiltörvény közhasznú szervezetekre irányadó szabályainak megfelelő éves beszámolónak és közhasznúsági mellékletnek a bíróság, az Országos Bírósági Hivatal erre létesített rendszereiben történő letétbe helyezése és saját honlapján történő közzététele,
v) Kiadványok, sajtótermékek kiadása, az egyesület honlapjának működtetése,
w) döntés az egyesületet terhelő kötelezettségekről és az egyesületet illető jogokról, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó szerződések megkötése, a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó szerződések esetén a közgyűlés határozata alapján ezen szerződések megkötése,
x) egyesületekben, érdekvédelmi szövetségekben fennálló tagságával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése és jogok gyakorlása,
y) döntés adomány elfogadásáról vagy visszautasításáról, a közgyűlés elé terjesztendő tartós adományozási szerződések és ezek évenkénti megerősítése előkészítése és a közgyűlés elé terjesztése.
(2a) Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
(2b) A (2a) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
(3) Az Elnökség munkamegosztásban dolgozik, ügyrendjét maga állapítja meg. Az elnökség biztosítja az egyesületnek az alapszabály szerinti folyamatos működését, gondoskodik az egyesület vagyonának az alapszabály szerinti felhasználásáról. Meghatározza a megvalósítandó célokat, biztosítja az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, és az elnök útján gondoskodik a célok megvalósításáról. Gondoskodik arról, hogy közhasznú célja megvalósítása érdekében adományt gyűjtsön, forrást teremtsen, ennek keretében az elnök útján eseti és tartós adományozásra vonatkozó megállapodásokat köt, pályázatokon vesz részt. Az Elnökség tagjai az Egyesület vezetését fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályokban, az alapszabályban, egyéb szabályzatokban, illetve a közgyűlés által hozott határozatokban foglalt kötelezettségek vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.
(4) Az Elnökség szükség szerint, de legalább háromhavonta ülésezik. Az Elnökség ülése összehívásának idejét, napirendjét az Elnök határozza meg, és írásban az ülést megelőzően 5 munkanappal névre szólóan értesíti az Elnökség tagjait és a Felügyelő Bizottságot, valamint az olyan érdekelt személyt, akinek az ügye a napirenden szerepel, továbbá az egyéb érintetteket. A meghívót az Egyesület honlapján és hírlevelében is meg kell jeleníteni.
(5) Az elnökség egyszerű szavazattöbbséggel, név szerinti szavazással határoz. Az elnökségi tagnak a szavazástól való tartózkodása nemleges szavazatot jelent.
(6) Az elnökség határozatait úgy kell nyilvántartani, hogy a nyilvántartásból kiderüljön a határozatot támogatók és ellenzők személye is.
(7) Az elnökség
a) az elnökből,
b) az alelnökből,
c) valamint további egy tagból áll (a továbbiakban együtt: az elnökség tagjai). Az elnökség tagjai képviseleti joga: önálló. Az elnökség tagjainak adatait az 1. számú melléklet tartalmazza.
(8) [hatályon kívül helyezte az egyesület közgyűlése 2015. július 30-án.]
(9) Az elnökségi tag tisztsége megszűnik:
a) az ötéves mandátum, időközi választás esetén az adott ciklusból hátra lévő időtartam lejártával,
b) visszahívással,
c) lemondással,
d) halálával,
e) cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f) a vele szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
(10) Az elnökség tagja az elnökségi tagságáról bármikor írásban lemondhat.
(11) Az elnökségi tagság megszűnik, ha:
a) az elnökségi tag meghal,
b) ha összeférhetetlenségét a megválasztásától számított 30 napon túl sem szünteti meg.
(12) Az elnökség tagját fel kell menteni, ha a tisztség ellátására betegsége, cselekvőképességének az elnökségi tagsági tisztséget érintő korlátozása, vagy cselekvőképtelenné nyilvánítása vagy más, neki fel nem róható ok miatt 90 napnál hosszabb időre vagy véglegesen nem képes.
(13) Az elnökség tagját ki kell zárni, ha az egyesület tagjai közül ki kell zárni, vagy ha bűncselekményt vagy szabálysértést követ el és ezt a bíróság vagy szabálysértési hatóság jogerős határozattal megállapítja.
(14) Az elnökség tagjai a civiltörvény szerinti felelős személynek és vezető tisztségviselőnek minősülnek.
(15) Az elnökség tagjai
a) nem lehetnek sem egymásnak, sem a felügyelőbizottság tagjainak, sem az egyesület munkavállalóinak a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti hozzátartozói,
b) nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai,
c) nem részesülhetnek az egyesület cél szerinti juttatásából, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján az alapszabályban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást.
(16) nem lehet az egyesület elnöke olyan személy, aki korábban olyan közhasznú szervezetnek volt elnöke, ügyintéző és képviselő szervének tagja, felügyelőbizottsága elnöke vagy tagja annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig, amely három évnél nem régebben szűnt meg,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerint felfüggesztette vagy törölte.
(17) Ha az elnökség tagja vagy az erre jelölt személy más közhasznú szervezetben is betölt vezető tisztséget, köteles az egyesületet erről előzetesen tájékoztatni. A jelölt erről már a jelölő- és választási bizottságot köteles tájékoztatni, amely a jelöltlistán ezt a tényt is feltünteti.
19. § (1) Az egyesületet az elnök, az alelnök és az elnökségi tag (a továbbiakban együtt: elnökségi tagok) önállóan, általános jogkörrel, teljes terjedelemben képviseli.
(2) Képviselik az egyesületet többek között bíróságok, hatóságok, más szervezetek előtt, valamint az egyesület külső személyekkel fennálló kapcsolataiban.
(3) Az elnökségi tagok a bankszámla felett önállóan rendelkeznek mind papír-, mind elektronikus banki hozzáférés esetén.
(4) Az elnökségi tagok változásával együtt a bankszámla felett rendelkezni jogosult személyek automatikusan változnak. Alapszabály-módosítás hiányában ezt változásbejegyzésként ugyanúgy kell bejelenteni, ahogy az elnökségi tagok változását.
(5) Az elnökségi tagok aláírási címpéldányt kötelesek készíttetni, ha elektronikus aláírás alkalmazása kötelező, kötelesek az erre feljogosított elektronikusaláírás-szolgáltatónál a hatáskörükre tekintettel elektronikus aláíró tanúsítványt kiállíttatni, a kormányzati portálon ügyféloldali hozzáférést regisztrálni. Ha bármely elnökségi tag a tisztségét már bármilyen okból nem látja el, nem jogosult ezeket a hozzáférési módokat használni, és haladéktalanul köteles kérni ezek megszüntetését.
(6) Az elnök feladatai:
a) előkészíti, összehívja és a választóközgyűlés kivételével vezeti a közgyűlést, ez utóbbi esetben levezeti a választóközgyűlés levezető elnökének megválasztását,
b) összehívja, előkészíti és vezeti az elnökség ülését,
c) eljár a tag felvétele, kilépése, törlése, kizárása, a tagsági jogviszony felmondása ügyében, kizárás és felmondás esetén, – különösen az érintett kívánságára – gondoskodik arról, hogy az érintett az elnökség előtt meghallgatás, panasztétel céljából megjelenhessen, álláspontját elmondhassa, az érintett törlés, kizárás, felmondás esetén a határozati javaslatot elkészíti és az elnökség elé terjeszti, előkészíti a tiszteletbeli tag közgyűlés általi megválasztásához a határozati javaslatot és az elnökség elé terjeszti,
d) gondoskodik
da) a tagnyilvántartás,
db) a határozatok tára,
dc) az egyéb nyilvántartások vezetéséről,
e) felvilágosítást nyújt, gondoskodik az adatszolgáltatás teljesítéséről és az egyesület honlapjának aktualizálásáról,
f) a honlapon közzéteszi és a civiltörvény szerint a bíróságon letétbe helyezi, illetve a civil információs portál részére megküldi az egyesület szakmai beszámolóját, közhasznúsági mellékletét, továbbá mind azon kapcsolódó dokumentumokat, melyek letétbe helyezését és közzétételét a jogszabályok kötelezővé teszik,
g) végrehajtja a közgyűlés és az elnökség határozatait, irányítja, vezeti és ellenőrzi az egyesület tevékenységét,
h) gyakorolja az egyesület alkalmazottai feletti munkáltatói jogokat,
i) az ügyintéző útján gondoskodik az iratbetekintési jog gyakorlásával kapcsolatos feladatok ellátásáról,
j) 300 000 Ft összeghatárig a házipénztárból készpénzkifizetés útján, ennél nagyobb összeg esetén banki átutalással gondoskodik a kifizetések teljesítéséről,
k) a tagság panaszaira 30 napon belül érdemi választ ad,
l) ellátja mind azon tevékenységeket, amelyeket jogszabály, az alapszabály, közgyűlési vagy elnökségi határozat a számára előír.
(7) Az alelnök feladata, hogy segítse az elnök munkáját, az elnök által meghatározott feladatokat ellássa, segítse a körzeti csoportok működését.
(8) Az elnökség tagjai:
a) az elnökség határozata alapján vezetik az abban kijelölt állandó vagy eseti bizottságot, illetve annak tagjaként tevékenykednek,
b) ellátják az elnök által rájuk ruházott feladatokat,
c) részt vesznek az elnökség ülésén.
8. A felügyelőbizottság
20. § (1) Az egyesület belső ellenőrző szerve a felügyelőbizottság. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
(2) A felügyelőbizottság három tagját a közgyűlés választja meg öt évre.
(3) A felügyelőbizottság tagjainak adatait az alapszabály III. számú melléklete tartalmazza.
(4) A felügyelőbizottság az elnökségtől független, csak a közgyűlésnek felelős.
(5) Nem lehet a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
a) az elnökség tagja,
b) az egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
(6) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
(7) A felügyelőbizottság tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
(8) A felügyelőbizottság elnökére és tagjaira (a továbbiakban: a felügyelőbizottság tagjai) értelemszerűen alkalmazni kell a 18. § (4), (5), (6), (9), (10), (11), (12), (13) és (14) bekezdését azzal, hogy a felügyelőbizottság évente legalább egy alkalommal ülésezik, az elnökség tagjaira vonatkozó rendelkezéseket a felügyelőbizottság tagjaira is megfelelően kell érteni.
(8a) A felügyelőbizottság tagjaira értelemszerűen alkalmazni kell a Ptk. vezető tisztségviselőkre és felügyelőbizottság tagjaira vonatkozó szabályokat, így a Ptk. 3:21. § (2) bekezdését, 3:22. § (1), (3)–(6) bekezdését, 3:24–3:25. és 3:26. §-át.
(9) A felügyelőbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.
(10) A felügyelőbizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során az elnöktől és az elnökségtől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
(11) A Felügyelő Bizottság a feladata hatékonyabb ellátása érdekében indokolt esetben jogosult külső szakértő vagy szakértői szervezet bevonására is, ennek költségét az Egyesület viseli.
(12) A Felügyelő Bizottság üléseit a Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal ülésezik. Az ülés időpontjáról és napirendjéről az elnök írásban, az ülést megelőzően öt munkanappal – névre szólóan – értesíti a bizottság tagjait, továbbá az egyéb érdekelteket. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti a felügyelő bizottság elnökétől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, kivéve, ha külső szakértőt vagy szakértői szervet vonnak be a vizsgálat lefolytatásába, képviseletnek azonban nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagja, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
(13) A felügyelőbizottság tagja az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy az alapszabály így rendelkezik.
(14) A felügyelőbizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a közgyűlést vagy az elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
(15) A közgyűlést vagy az elnökséget a felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés és az elnökség összehívására a felügyelőbizottság is jogosult, az egyesület költségére.
(16) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.
(17) A felügyelőbizottság jóváhagyja az egyesület szakmai beszámolóját, közhasznúsági mellékletét és mind azon dokumentumokat, melyek közzétételét és a bíróság részére történő megküldését jogszabály előírja.
(18) A felügyelőbizottság minden évben beszámol a közgyűlésnek, amelyet jelentés formájában terjeszt elő.
(19) A felügyelőbizottság elnöke és tagjai a tevékenységüket ingyenesen látják el, de költségtérítésre jogosultak.
9. A jelölő- és választási bizottság
21. § (1) Az Egyesület közgyűlése a választást követő első ülésén az Elnökség előterjesztése alapján nyílt szavazással öttagú Jelölő- és választási bizottságot választ. A Jelölő- és választási bizottság jelölőbizottságként működik az egyesületi tisztségviselők választásáig, a választás napján átalakul Választási Bizottsággá és a választás lebonyolításáig, illetve a választási kifogás elbírálásáig ebben a formában működik. Ezt követően ismét Jelölőbizottságként működik tovább. Mandátuma a választást követő első közgyűlésig, az új Jelölő- és választási bizottság megválasztásáig tart.
(2) Az Elnökség tagjai és a delegált jelölésének és megválasztásának feltételeire, módjára, lebonyolításának rendjére a közgyűlés által elfogadott választási szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A Jelölő- és választási Bizottság elnökből és 4 tagból álló testület, ügyrendjét maga határozza meg.
(4) A Jelölő- és választási bizottság a választást megelőzően 30 nappal a választásra javasolt személyek listáját az Elnökségnek megküldi, melyhez csatolja a jelöltek elfogadó nyilatkozatát.
(5) A Jelölő- és választási bizottsági tagság az alapszabály erre vonatkozó általános rendelkezései és az elnökség tagjaira vonatkozó rendelkezések szerint szűnik meg.
10. Az egyéb állandó és nem állandó bizottságok
22. § (1) Az Elnökség a munkája minél hatékonyabb elősegítése céljából tanácsadó, véleményező feladat ellátására állandó (a választási ciklus végéig működő), illetőleg ideiglenes (meghatározott ideig működő) 3-5 tagból álló bizottságot hozhat létre.
(2) A bizottság az ügyrendjét, ülései gyakoriságát maga állapítja meg azzal, hogy az elnök erre vonatkozó utasításait figyelembe veszi. A bizottság a tagjai közül vezetőt választ, aki beszámol az elnöknek a bizottság működéséről annak kérésére, de legalább évente.
11. A tagozatok és a körzeti csoportok
23. § (1) Az Egyesület érdekelt tagjai – szakmai vagy érdeklődési kör szerint – az Elnökség hozzájárulásával az Egyesület keretei között működő Tagozatot hozhatnak létre. Vezetőjét és vezetőségének tagjait saját taggyűlésükön választják meg, az Elnökség a választás eredményét elfogadja. A Tagozatok egy-egy képviselője az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható. A Tagozatok az Elnökségnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel.
(2) A Tagozatok társaság, klub formájában és elnevezéssel működhetnek, és tevékenységi körükben működő hazai és külföldi szervezetek tagjává válhatnak az Egyesület közgyűlésének határozatával.
(3) Az Egyesület működési területén – a tagok önkéntes elhatározása alapján – az Elnökség Körzeti Csoport létrejöttét és működését engedélyezheti. Minden olyan közigazgatási területi egységben létrehozható Körzeti Csoport, ahol legalább 10 tag a Körzeti Csoport megalakulását elhatározza, vezetőjét és vezetőségének tagjait saját taggyűlésükön megválasztják. A Körzeti Csoportok egy-egy képviselője az Elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható. A Körzeti Csoport képviselője az Elnökségnek rendszeresen beszámol a Körzeti Csoport működéséről.
(4) A Körzeti Csoport önálló név alatt fejthet ki tevékenységet, a területén működő állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel közvetlen kapcsolatot létesíthet az Egyesület Elnökségének egyetértésével, támogatásával.
(5) A Tagozatok, Körzeti Csoportok működésének részletes szabályait önmaguk testületi döntéssel határozzák meg, azokat az Egyesület Elnökségének bemutatják, és az Elnökséggel jóváhagyatják.
(6) A Tagozatok és Körzeti Csoportok vezetőinek feladatait és jogosultságait a maguk által alkotott működési szabályzat tartalmazza. A működési szabályzat nem lehet ellentétes sem az alapszabállyal, sem a jogszabályokkal. A megválasztott személy jogosult az adott Tagozat, Körzeti Csoport vezetésére, képviseletére, és a Tagozat vagy Körzeti Csoport elkülönített bankszámlájáról történő kifizetések engedélyezésére. Az Elnökség a Tagozat, vagy a Körzeti Csoport képviselője részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség e személyeknek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit – megállapodás alapján – az egyesület költségvetése terhére megtérítheti.
(7) A Tagozat vagy a Körzeti Csoport megszűnéséről saját hatáskörében dönt, arról az Egyesület Elnökségét írásban köteles értesíteni.
(8) Azokon a közigazgatási területeken vagy településeken, ahol a (3) bekezdésben foglalt feltételek hiánya miatt Körzeti Csoport megalakítása nem lehetséges, vagy nem célszerű, az Elnökség Területfelelőst bízhat meg az ott élő tagok ügyeinek intézésével. A Területfelelős a tagok érdekében szoros kapcsolatot tart fenn az Elnökséggel. Az Elnökség a Területfelelős részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki. Az Elnökség a Területfelelősnek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit megállapodás alapján a költségvetés terhére megtérítheti.
12. A küldöttek
24. § (1) A közgyűlés az Egyesület érdekvédelmi szövetségben való képviseletére, vagy más társadalmi szervezetben tagsági joga képviselete ellátása érdekében – az érdekvédelmi szövetség vagy más társadalmi szervezet által meghatározott számú – küldöttet és elektort választ nyílt szavazással öt évre.
(2) Küldötteket az Egyesület rendes tagjai közül lehet jelölni, de nem lehet jelölt a Felügyelő Bizottság tagja. A jelölt írásban vagy a közgyűlésen szóban nyilatkozni köteles arról, hogy jelölés és megválasztás esetén a szövetségi küldötti vagy elektori megbízatást vállalja-e. A megválasztott küldöttek részére az Elnökség a képviseleti jogosultságot igazoló dokumentumot állít ki. A megválasztott személy megbízatását csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazásnak nincs helye.
(3) A küldötti mandátum megszűnésére az alapszabály általános szabályaira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a mandátum megszűnik akkor is, ha az egyesület vagy szövetség, amelyben a küldött a képviseletét ellátja, megszűnik, vagy az egyesület az adott szövetségből, egyesületből kilép, vagy kizárják, vagy az adott egyesület vagy szövetség alapszabálya alapján az egyesület tagsága az egyesületben vagy szövetségben megszűnik.
IV. fejezet
Az egyesület működése
13. Az egyesület gazdálkodása
25. § (1) Az egyesület jogi személy, vagyonával önállóan gazdálkodik. Tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a vagyoni hozzájárulásukat kötelesek teljesíteni.
(2) Gazdasági vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azt nem veszélyeztetve, kiegészítő jelleggel – legfeljebb a civiltörvényben meghatározott maximális mértékben – végezhet azzal, hogy a vállalkozási tevékenység nyereségét a közhasznú tevékenysége folytatására köteles fordítani. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a közhasznú tevékenysége végzésére köteles fordítani.
(3) Az egyesület csak olyan mértékben és olyan típusú kölcsönt, hitelt vehet fel, amely nem veszélyezteti közhasznú tevékenységeinek folytatását. Váltót, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
(4) Az egyesület közgyűlése fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet esetén köteles a lehető legrövidebb időn belül megtenni minden olyan intézkedést, amely a fizetőképesség helyreállítását szolgálja. Ez esetben az elnökség és a felügyelőbizottság fokozottan köteles egymással együttműködni.
(5) Az egyesület költségvetését a civiltörvény 19. § szerinti részletezésben, a civiltörvény 20. §-ában foglalt követelmények figyelembe vételével köteles megállapítani. Egyebekben az egyesület gazdálkodására a civiltörvény 17–23. §-aiban, a könyvvezetésre a civiltörvény 27. §-ában, a beszámolókra a civiltörvény 28-30. §-aiban foglaltak az irányadók.
(6) Az egyesület a gazdálkodása során köteles az átláthatóság elvét figyelembe véve számot adni gazdálkodási tevékenységéről.
14. A közhasznú jogállással kapcsolatos rendelkezések
26. § (1) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
(2) Az egyesület működése nyilvános, a nyilvánosságot csak a jogszabályban meghatározott esetekben lehet korlátozni.
(3) Az iratbetekintést az elnök utasításai alapján az adminisztrátor munkaidőben biztosítja a nyilvánosság számára az egyesület székhelyén.
(4) Az iratbetekintést és az iratmásolatokat olyan formában kell biztosítani, amilyen formában az igénylő azt kéri, az ezzel kapcsolatos költségeket az igénylőnek kell viselnie.
(5) A közhasznúsági mellékletet és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat az egyesület honlapján közzé kell tenni, és az érintett üzleti évet követő két év elteltéig onnan nem távolítható el. A közhasznúsági mellékletbe és a kapcsolódó dokumentumokba bárki korlátozás nélkül betekinthet az iratbetekintés rendjének megfelelően.
(6) Az iratbetekintés és a nyilvánosság biztosítása során figyelemmel kell lenni a személyes adatok védelmére, valamint a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségének biztosítására.
(7) A közgyűlés, az elnökség, a felügyelőbizottság határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
(8) Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(9) Az egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
(10) Az egyesület bármely cél szerinti juttatását – az alapszabályban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
15. Az adománygyűjtés, forrásteremtés egyéb szabályai
27. § Az egyesület a civiltörvény 24–26. §-ainak figyelembe vételével, azok megtartásával gyűjthet adományt, végezhet forrásteremtő tevékenységet. Az adománygyűjtés és forrásteremtés keretében kiaknázza az egyesület logójában, jelképeiben, médiakampányában rejlő lehetőségeket.
V. fejezet
Záró rendelkezések
28. § A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Ptk., a civiltörvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok rendelkezései irányadók.
29. § Az egyesület alapszabálya a bíróság változásbejegyzést engedélyező végzésével lép hatályba, egyúttal hatályát veszti az egyesület 2004.11.24-én kelt alapszabálya.
30. § (1) A közgyűlés az egyesület választási szabályzatát a jelen alapszabály hatályba lépését követő következő rendes közgyűlésen szükség szerint módosítja úgy, hogy az a jelen alapszabálynak megfeleljen.
(2) Felhatalmazást kap az elnökség, hogy a választási szabályzatot felülvizsgálja és a választási szabályzat módosításának vagy egy új választási szabályzatnak a tervezetét a következő rendes közgyűlésig előkészítse.
(3) A jelen alapszabály hatályba lépését követően az elnökség legkésőbb a következő rendes közgyűlésig köteles az egyéb szabályzatait felülvizsgálni, és azt szükség esetén a jelen alapszabálynak megfelelően módosítani.
31. § Az egyesület megszűnése esetén a megszűnést követően megmaradó vagyona a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségét illeti, kivéve, ha a közgyűlés a megszűnéssel összefüggésben másként rendelkezik.
32. § (1) Az egyesület jövőképe: olyan világban szeretnénk élni, amelyben a látássérült emberek aktív tagjai a befogadó társadalomnak, önmaguk képesek érdekeiket érvényesíteni és esélyegyenlőségük biztosítva van.
(2) Egyesületünk a következő alapértékek mentén működik: átláthatóság, összetartozás, bizalom és tisztelet.
Kelt: Szolnok, 2012.10.17
[A módosítás kelt: 2013. március 20-án]
[az 1/2015. (III. 26.) és 2/2015. (III. 26.) sz. módosítás kelt 2015. március 26-án.]
[A 3/2015. (VI. 10.) számú összefoglaló módosítás (mely tartalmazza az 1/2015. és 2/2015. számú módosításokat)
Kelt: 2015. június 10-én.
Záradék:
A 4/2015. (VII. 30.) számú módosítás (mely a 2015. június 10-ei módosításra kibocsátott hiánypótlásnak tesz eleget) kelt 2015. július 30-án.
Pesti Zoltánné
elnök
IGAZOLÁS
Alulírott Pesti Zoltánné elnök, a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete képviselője (székhely: 5000 Szolnok, Móra Ferenc u. 15. f/12, nyilvántartó bíróság: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság, nyilvántartási szám: 2019, elnök: Pesti Zoltánné, címe: 5000 Szolnok, Botár Imre u. 10. 7/57) a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI törvény (Cetv) 38. § (2) bekezdése alapján jelen 2015.07.30-án módosított alapszabály az egyesület 2013.03.20-án kelt alapszabályának a 2015.07.30-án egységes szerkezetbe foglalt módosított alapszabálya. A módosított alapszabály az egyesület 11/2015 (VII.30.) sorszámú határozattal fogadta el. Fent hivatkozott jogszabály alapján IGAZOLOM, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat – módosítások alapján – hatályos tartalmának.
Oka: Szolnoki Törvényszék Kny.63.391/2004/40 számú végzése. A változások Times New Roman félkövér dőlt betűvel jelölve, és külön íven szövegezve.
Szolnok, 2015.07.30
Pesti Zoltánné
elnök
