Bodzabogyó

Hőség
Szörnyen meleg van. Elviselhetetlen ez a hőség. Talán itt a fa alatt, itt még ki lehet bírni valahogy, elnyúlva… Arra sincs erőm, hogy megmozduljak. Lehet vagy negyven fok. Pfúúúú!
Olyan jól esik nagyokat ásítozni, és kinyújtóztatni a végtagjaimat. Akár aludhatnék is egy nagyot, de folyton van valami mozgás, amire felkapom a fejem. Lustán, és persze félszemmel, de miután látom lényegtelen, így nem izgatom különösen magam. De aludni azért mégsem tudok.
Inni kéne. Vizet. Nagyon szomjas vagyok. És ez a rohadt vakaródzás! Csíp az izzadság. Még azt hiszik, bolhás vagyok! Bezzeg a disznók! Ők könnyen vannak! Egésznap a sárban dagonyáznak, meg elégedetten röfögnek. Biztos jól hűti a bőrüket az a nedves iszap…
Egyszer nekem is ki kellene próbálni. Mármint az iszappakolást. Azt mondják jó. Gyógyhatású. Bár elég viccesen festenék tetőtől talpig sárosan. A múltkor is szép látványt nyújtottam, amikor lefröcskölt egy autó. Senki nem nevetett. Csak álltam, csöpögött rólam a sáros lé, és a döbbenettől egy hang nem jött ki a torkomon. Idióta! Csak kerüljön a szemem elé! Nem teszi zsebre, amit tőlem fog kapni!
Nini! Mirci is előkerült. Remélem, nem jön ide. Gyorsan elfordítom a fejem, nehogy megneszelje, hogy őt nézem. Nincs kedvem vele szórakozni. Néha olyan durva tud lenni. Vagy inkább szemtelen. Azt hiszi, bármit megengedhet magának, hát nagyon téved. Elkényeztetett majom. Akarom mondani macska… Nem bírom azt a világos vörös szőrét, meg ahogy egyik lábáról a másikra áll. Nem hogy péknek ment volna. Jól tudna dagasztani. A gyerekek kedvence. Pedig olyan szívesen ellátnám a baját, de olyan szívesen…
„Miau!” – most is ott nyervog az ajtóban, bámulja a kilincset, toporog. Azt hiszi, kijön hozzá valaki? Azt hiszi, kap valamit?
Jön a postás! Kíváncsi vagyok, hoz-e valamit. Csak feltápászkodom. Megmozgatom elgémberedett lábaimat, és odasietek a kapuhoz. Elment. Meg se várt! De van itt valami a lécek között. Egy újság. Ezt azért kiszedem, és leteszem a teraszra. Egy kicsit meggyűrődött, de attól még jó! Majd észreveszik, ha valaki végre kidugja az orrát a lakásból. Igaz, az nem mostanában lesz. Ebben a hőségben csak este jönnek elő! Nem is érdekel! Inkább visszafekszem a fa alá, és kaparok magamnak egy másik gödröt! Sokkal nagyobbat, mint az előző volt!

Előző oldal

Főoldal

Tetszett a bejegyzés? Ossza meg másokkal is!