Botos-jogos 15. rész: Otthon biztonságban, az ingatlanadás-vétel

 

A JNSZMVAKOK cikksorozatot indított „Botos-Jogos” címmel. Célunk a vak és gyengénlátó embereket érintő vagy köreikben különböző okok miatt közérdeklődésre számot tartó jogszabályok közérthető ismertetése. Ebben munkatársunk, Dr. Simon Gergely kamarai jogtanácsos van a segítségünkre. Reméljük, sorozatunkkal olyan párbeszédet kezdhetünk tagjainkkal, melynek eredménye, hogy mindennapi ügyeiket könnyebben intézhessék. Így akinek kérdése van, vagy azt szeretné, hogy egy-egy témakörrel bővebben foglalkozzunk, írjon a jog.simon@gmail.com e-mailcímre. Sorozatunk nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak, célja a jogi ismeretterjesztés. Jogi tanácsadó szolgáltatásunk a korábban megszokott formában áll szíves rendelkezésükre.

Cikksorozatunk következő részében az ingatlanok adásvételéről, illetve a kapcsolódó tudnivalókról próbálunk meg nagyon röviden áttekintést adni.

Az utóbbi időben az ingatlanok adás-vétele kapcsán számos változás következett be, mely érinti a jogkereső közönséget. Most a teljesség igénye nélkül térünk ki a legfontosabb tudnivalókra.

Mi az ingó és mi az ingatlan?

A polgári törvénykönyv gyűjtőnéven dolognak nevez minden birtokba vehető testi tárgyat. Dolog módjára hasznosítható erőforrások pedig például az elektromos áram, de a pénz és az értékpapír is ilyennek tekinthető.

A birtokba vétel, birtokban tartás gyakorlatilag hatalmat jelent a dolog felett, amely megnyilvánulhat az őrizetünkben tartással vagy más hasonló módon, például az ingatlan kulcsainak magunknál tartásával.

A birtokba vehető dolgok két nagy csoportja az ingó és az ingatlan. Az ingó dolog elmozdítható, az ingatlan nem. Az ingó és ingatlan megkülönböztetése a természetes nyelvben ebben a formában nem annyira közismert, mondjuk úgy, hogy ezek jogi szakkifejezések, műszavak, melyek úgy váltak a természetes nyelv részévé, hogy a jog visszahatott a nyelvhasználatra.

Az ingatlan legfőbb jellemzője az elmozdíthatatlansága. Hogyan lehet birtokban tartani egy elmozdíthatatlan dolgot, Úgy, hogy a felette lévő hatalmamat valamilyen egyértelmű módon kifejezem. Például: körülkerítem, nálam vannak a kulcsai, gondozom, átalakítom, építek rá épületet stb.

Az ingatlan alapegysége a földrészlet. A földrészlet egy jogilag és természetben is jól körülhatárolt, pontos helyreíró adatokkal megjelölt földdarab, mely semmilyen más földrészlettel nem egyezik. Tehát az ország földrészletekre van felosztva, és nincs két ugyanolyan földrészlet. Továbbá nincsen senki földje sem, minden földrészlet tartozik valahová, még akkor is, ha nem látszik. Még egyszerűbben elmondva, minden földrészlet benne van az ingatlan-nyilvántartásban, és minden földrészletnek van tulajdonosa.

Az ingó dolog tulajdonjogával fel lehet hagyni, az ingatlan tulajdonjogával viszont nem. Tehát jogi értelemben minden ingatlannak mindig van tulajdonosa. Az más kérdés, hogy az ingatlan tulajdonosa elérhető-e, illetve, hogy a valódi tulajdonos szerepel-e az ingatlan-nyilvántartásban vagy sem. Például: meghal a tulajdonos, de az örökösök még nincsenek átvezetve a nyilvántartáson.

Alapvetően a földrészletek művelés alatt állnak. Nagyon leegyszerűsítve a művelés azt jelenti, hogy az adott földrészlet valamilyen módon munkára van fogva, valami van rajta. Ez lehet erdő, de a földrészlet lehet szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, netán halastó művelési ágú. Nagyon fontos, hogy a művelés alatt álló földrészletet a tulajdonos köteles abban a művelési ágban művelni, amelybe besorolták. Természetesen van lehetőség művelési ág változtatására is, de akár a művelés alóli kivételre is.

Itt fontos megjegyezni azt is, hogy olyan sincs, hogy egy-egy ingatlan ne tartozna valamelyik településhez. Tehát minden ingatlan valamelyik településhez tartozik, akár laknak rajta, akár nem.

A településeknek két jól elhatárolható része van: a belterület és a külterület. A külterületen szoktak tipikusan elhelyezkedni a művelés alatt álló földrészletek, míg a belterületi földrészletek ki vannak véve a művelés alól. Ezeket a szakzsargon művelés alól kivett, vagy röviden, kivett ingatlanoknak mondja.

Az ingatlanokat meg is szokták jelölni annak megfelelően, hogy mi a funkciójuk, például művelés alól kivett, lakóház, udvar megjelölésű ingatlanról beszélhetünk.

A fentiekből az is nyilvánvaló, hogy az utak, vasúti nyomvonalak, de a patakok, folyók, tavak is földrészletek. Logikus, hogy a közút a közlekedés céljára szolgál, így ki van véve a művelés alól, akár belterületi, akár külterületi. Ezek után az sem meglepő, hogy a közútnak is van helyrajzi száma is, illetve más értelemben, közlekedési szempontból vett számozása is. A kettő nyilván nem ugyanaz. Egy számozott közút sok-sok különböző helyrajzi számú részből állhat annak megfelelően, hogy hány településen halad át, és a településen belül hogyan osztották fel akár földrajzi, akár más ok miatt.

A külterületi ingatlanok jelentős része művelés alatt áll, a belterületi ingatlanok jelentős része viszont nem. Azt most ne is nagyon vegyük ide, mert csak bonyolítja a képet, hogy a termőföldnek mi a fogalma. Nagyon leegyszerűsítve annyit érdemes erről tudni, hogy a termőföld művelés alatt áll valamilyen művelési ágban.

Az, hogy mi tartozik belterületbe és mi külterületbe, általában attól függ, hogy az adott település (város vagy község) hogyan fejlődik, hol mire van igény, hogyan határozzák meg a településrendezési tervben, építési szabályzatban stb.

Az, hogy mikor mi minősül belterületnek és külterületnek, nem állandó, ebben lehet mozgás, és szokott is ilyesmi történni. Belterületbe vonást a települési önkormányzat kezdeményezhet, szokott is ilyen történni.

Az ingatlanoknak, függetlenül attól, hogy milyenek és hová tartoznak, az ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi számuk van. A belterületi ingatlanoknál általában az ingatlan címét pontosan létre lehet hozni, szakzsargonnal meg lehet képezni. A címképzés nem egyszerű feladat. A cím általában a következő elemekből épül fel: a település, a közterület neve, a közterület jellege, a házszám, ha több épület van egy telken, az épület megjelölése, végül emelet, ajtó. Az emeletek egytől felfelé számozódnak. Azonban az alagsori címeket is, ha vannak, jelölik a címképzés során. Például áruházak mélygarázsai. 

Vannak olyan külterületi ingatlanok, ahol nemcsak gazdálkodnak, hanem laknak is, például tanyák. Ezek esetében gyakran előfordul, hogy nincs házszám, helyette helyrajzi számot adnak meg akár egy közterülettel együtt, akár anélkül.

Az ingatlanok speciális fajtája a társasház. A társasház egy házszám alatt több lakást vagy épületet tartalmaz, az épület egyes részei közös tulajdonban vannak, de a társasházi lakások vagy helyiségek önálló ingatlanok. Ebben az esetben maga a lakás lesz az önálló ingatlan, melyhez a közös tulajdonban álló részekből egy meghatározott tulajdoni hányad fog tartozni, melyet tört számmal fejeznek ki.

Van még a szövetkezeti lakás, illetve lakásszövetkezet, de erre külön nem térek most ki.

Nagyon leegyszerűsítve, lakás az a helyiségcsoport, mely az emberek huzamos tartózkodására, pihenésére, étkezésére stb. szolgál. Vannak más típusú helyiségek, melyek önálló ingatlanok lehetnek, pl. üzlethelyiség, garázs, üzemcsarnok stb. Ezek részletezése jelentősen meghaladná e cikk kereteit.

Nemcsak egész ingatlant lehet eladni vagy megvásárolni, hanem annak meghatározott tulajdoni illetőségét is, pl.: egy házaspár egy egész ingatlant fel-fele arányban vesz meg. Ugyanígy, ha egy házaspárnak négy gyereke van és a férj meghal, akkor az ingatlan négynyolcada marad a feleségnél, a négy gyereket pedig egy-egy nyolcad rész illeti. A variációk jellege, száma természetesen végtelen, ezek inkább csak jellemző előfordulások, tipikus példák.

Miután megismertük az ingatlan fogalmát, érdemes szem előtt tartani, hogy minden ingatlan tömören körül van írva az ingatlan-nyilvántartásban. Minden ingatlannak van ún. tulajdoni lapja, melynek első része az ingatlan jellemzőit tartalmazza, a második a bejegyzett jogokat, a harmadik a jogilag jelentős tényeket.  A társasház tulajdoni lapjai speciálisak. Az osztatlan közös tulajdoni részeket a társasházi törzslap, a külön tulajdonban álló részeket a társasházi külön lapok tartalmazzák.  Fontos, hogy ha társasházi lakást veszünk, már a vásárlás elött ismerjük meg a társasház alapító okiratát, mert az alapján jegyezték be a közös és külön tulajdonban álló részeket.  A jogok és tények megnevezésében és kategorizálásában, egyébként az új ingatlan-nyilvántartási törvény némi változást hozott, egyes tényeket átsorolt joggá, bizonyos jogokat másképpen nevezett el, de érdemben a lényegen ez nem változtat.

Mire figyeljünk, ha ingatlant szeretnénk venni vagy eladni?

Elsősorban arra, hogy az ingatlan-nyilvántartás adataiban, magyarán, a tulajdoni lapon, minden rendben legyen. A minden rendben legyen kitétel eléggé elnagyolt, de az a fontos, hogy az első rész alapján győződjünk meg arról, hogy ez az az ingatlan-e, amit meg szeretnénk venni, a második rész alapján nézzük meg, hogy vannak-e az ingatlanon olyan jogok, melyek akadályozhatják az adásvételt, illetve a harmadik részen vannak-e olyan lényeges tények, melyek befolyásolhatják, netán akadályozhatják az ingatlanszerzést.

Hogyan kezdjünk neki?

Az ingatlan adásvétele ügyvéd vagy közjegyző által végig vitt folyamat, és ez nagyon helyes, így van rendjén. Ez egy bonyolult jogügylet, nagy összegű pénz száll át a vevőről az eladóra, nagyon fontos, hogy a vevő az eladótól azt az ingatlant olyan jogi állapotban kapja meg, ahogyan azt szeretné, amiben megállapodtak.

Ezért ma már teljes mértékben megkerülhetetlen az erre feljogosított jogi szakértő igénybevétele, aki ügyvéd vagy közjegyző, ritkább esetben kamarai jogtanácsos lehet, tipikusan vállalatok, önkormányzatok esetében.

Az ingatlanok adásvétele során ingatlanközvetítők is közre szoktak működni. Ők azok, akik felkutatják, rendszerezik az eladásra kínált ingatlanokat és közreműködnek abban, hogy az eladó megtalálja a vevőjét. Ingatlanközvetítő nélkül is lehet ingatlant eladni vagy megvenni, de ne lepődjünk meg, ha találkozunk velük. Az ingatlanközvetítés jogszabályok által szabályozott, akárki nem lehet ingatlanközvetítő, csak az, akit erre feljogosítottak.

Ha a vevő megtalálta álmai lakását, házát, az eladó pedig álmai vevőjét, ügyvédhez vagy közjegyzőhöz fordulhatnak, aki lebonyolítja az adásvételt. Ma már gyakorlatilag mindegy, nyilván a díjazásban lehet eltérés, de mind a két szakértőnél nagy biztonságban bonyolítható le a jogügylet.

Az adásvétel előkészítése is egy elég bonyolult folyamat. Ma már az ingatlan-nyilvántartást is elektronizálták, így az ügyintézés elektronikusan zajlik, bár ebben még lehetnek átmeneti szabályok, de az átállást eldöntötték, a folyamat feltartóztathatatlanul halad előre.

Az adásvételt előkészítő ügyvédnek sok mindenről meg kell győződnie. Nagyon fontos, hogy lekérje a tulajdoni lapot, átvilágítsa az eladót, vevőt, más jogosultakat. Az átvilágítás a pénzmosás és terrorizmus elleni fellépésről szóló törvény értelmében kötelező! Azt jelenti, hogy az ügyvédnek meg kell győződnie arról, hogy az eladó, a vevő és a jogügylet többi szereplője az-e, akinek mondja magát. Legegyszerűbben a lakcímkártya és a személyi bemutatásával lehet ezt igazolni, de használható a lakcímkártya mellett az útlevél vagy a jogosítvány is, már akinek van (vakok esetében ez nem éppen tipikus).

Az átvilágítás során az ügyvéd egyúttal lekérdezi a nyilvántartást, hogy a vevő és az eladó az-e, akinek mondja, igazolja magát, összeveti a megjelent ügyfelek arcképét a személyazonosító okmányukon szereplő arcképpel stb. Van egy külön erre szolgáló modul, ahol a jogügyletek biztonsága érdekében ezt az átvilágítást az ügyvéd elvégzi.

Az ügyvéd az elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszerben előkészíti az adásvételt. Betekint a nyilvántartásba, tájékoztatja az eladót, vevőt és egyéb jogosultakat az eladni, megvenni kívánt ingatlan ingatlan-nyilvántartási jellemzőiről. Például, hogy ki a tulajdonos, van-e az ingatlanon valamilyen teher, van-e haszonélvezeti jog jogosult stb. Az ügyvédnek minden lényeges körülményről tájékoztatnia kell az előtte megjelent ügyfeleket, hogy ők megfontolt döntést tudjanak hozni.

Az adásvételi szerződés előkészítése során mind az eladó, mind a vevő meghatalmazást ad az ügyvédnek. Ehhez az ügyvéd elkészíti a meghatalmazást, melyet elektronikusan kell a jogügyletben részt vevőknek aláírniuk például a DÁP alkalmazáson keresztül, vagy piaci szolgáltató igénybevételével. Aki nem szeretne elektronikus ügyintézést, az sem zárható el attól, hogy eladhasson vagy megvehessen egy ingatlant. Ők a kormányablakba mennek azért, hogy ott a kormányablak ügyintéző segítségével megadják az ügyvédnek a meghatalmazást.

Az ügyvéd feladata az, hogy a szerződést írásba foglalja, minden fontos tudnivalóról felvilágosítsa a feleket. A szerződéssel kapcsolatban az ügyvéd köteles minden fontos, lényeges tanácsot megadni az ügyfeleknek, még akkor is, ha ők nem kérdezik, mert esetleg az ügyfelek nem tudják, hogy milyen fontos feladataik vannak.

Természetesen az ingatlan adásvétele során gondoskodni kell arról is, hogy az eladó a vételárat megkapja, a vevő a vételárat ki tudja fizetni az eladó részére. Ez gyakran banki ügyintézést is szükségessé tesz. A pénzmosás és terrorizmus megelőzéséről szóló törvény korlátozza, hogy mekkora összegeket lehet és milyen módon készpénzben kifizetni. Az ingatlanok vételára bőven a törvény szabta korlátok felett van, így a banki átutalás marad szinte az egyetlen járható út a vételár megfizetéséhez. Ehhez gondoskodnia kell a vevőnek arról, hogy ha van limitje, akkor azt a bankban oldják fel neki, továbbá ilyen nagy összegeknél már a bank is kérheti a vevő és az eladó átvilágítását, szintén az okmányok megtekintésével és a szükséges adminisztrációs lépések megtételével. A pénzmozgásokat ugyanis ellenőrzés alatt kell tartani, hogy a nagy pénzek mozgatásával ne lehessen visszaélni.

Nem árt tudni, hogy az eladónak be kell jelentenie az adásvételt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé egy nyomtatványon, melyet szintén az ügyvéd bocsát a rendelkezésére. Ennek az a célja és értelme, hogy az adóhatóság meg tudja állapítani, hogy az eladónak keletkezett-e adókötelezettsége. Ha többért adja el az ingatlant, mint amennyiért vette, a különbözet jövedelemnek minősülhet bizonyos esetekben, mely után személyi jövedelemadót kell fizetni. Azonban minél régebben vette az eladó az ingatlant, annál kisebb az esélye, hogy adót kell fizetnie. Lakóingatlan esetében a megvásárlás utáni hatodik évtől kezdve már nincsen adókötelezettsége. Más ingatlanoknál, pl. garázs, a szabály nem ennyire egyértelmű. Ezt most itt szükségtelennek tartom részletezni.

A vevő visszterhes vagyonszerzési illetéket köteles fizetni az ingatlanvásárlás után, melyet szintén az adóhatóság fog a részére kiszabni egy ún. fizetési meghagyás elnevezésű határozatban. A visszterhes vagyonátruházási illeték jellemzően kisebb, mint pl. az ajándékozási illeték. Az illetékfizetési kötelezettségről is az eljáró ügyvéd tud pontos felvilágosítást adni az adott szerződés minden fontos adatának ismeretében. A szabályozás szerteágazó, meghaladná ennek a cikknek a keretezt.

Az ingatlan adásvétele kapcsán fontos kiemelni az alábbiakat.

Legyünk tisztában minden lényeges körülménnyel, ténnyel, hogy ne érjen meglepetés! Azaz, ha van a tulajdonszerzésnek akadálya, akkor a szerződésben legyen benne az is, hogy az eladó ezt hogyan hárítja el. Ha az ingatlanon egyéb terhek is vannak, pl. az eladó hitelt vett fel, akkor a szerződésben rendelkezni kell arról, hogy ezzel a teherrel mi történjen. Például az eladó a kapott vételárból kifizeti a tartozását, és a bank hozzájárul a jelzálogjog törléséhez. Előfordulhat az is, hogy a vevő átvállalja a terhet. Nincs akadálya tehát például annak, hogy a vevő egy ingatlant jelzálogjoggal vagy végrehajtási joggal terhelten vegyen meg, ebben az esetben számolnia kell azzal, hogy rá fognak átszállni ezek a terhek, például ő fogja kifizetni a tartozást a végrehajtó részére, vagy ő fog gondoskodni annak a tartozásnak a kielégítéséről, melyet a jelzálogjog biztosít. Ha lehet, ilyenbe azért ne menjünk bele, köznyelvi fordulattal mondva, “legyen az ingatlan kitisztázva”.

Az ingatlannak nemcsak tulajdonosa lehet, hanem például meg lehet az ingatlant terhelni haszonélvezettel is, ilyenkor lesz haszonélvezeti jog jogosultja is. Ha az eladó mellett van ilyen jogosult, az eladónak és az ő jogosultjának kell gondoskodnia a haszonélvezeti jog törlése előli akadályok elhárításáról. Ha a vevő mellett szeretnénk haszonélvezeti jogot alapítani például a vevő hozzátartozója részére, akkor ezt is célszerű ebben a szerződésben rendezni annál is inkább, mert a haszonélvezeti jognak is vannak illetékkiszabási vonatkozásai, ugyanis a haszonélvezeti jog illetékét a haszonélvezeti jog jogosultja fizeti meg, amivel csökkentik a tulajdonos vevő illetékfizetési kötelezettségét. Az illetéktörvényben van arra egy táblázat, hogy az egyes életkorokhoz kapcsolódóan hogyan kell kiszámítani a haszonélvezeti jog illetékét.

A bankoknak másutt is lehet fontos szerepe. Például akkor, amikor kölcsönt biztosítanak az ingatlanvásárláshoz. Ilyenkor az esetek túlnyomó többségében jelzálogjogot alapítanak a kölcsön biztosítására, azaz, ha a vevő nem tudja visszafizetni a kölcsönt, a bank élhet a jelzálogjogával. Ha egy szerződést közokiratba foglalnak közjegyzőnél, akkor a jelzálogjog érvényesítése is könnyebb a bank számára, mert csak a közjegyzőnél kell kérnie a közokirat záradékolását és végrehajtását. Ezzel legyünk tisztában főleg abban az esetben, ha kölcsönt veszünk fel az ingatlanvásárláshoz.

Az ingatlan nemcsak haszonélvezet terhelheti, hanem például ún. telki szolgalom is. A szolgalom lényege, hogy két telek, ingatlan egymásra van utalva, például, mert csak az egyiken keresztül lehet megközelíteni a másikat. Ilyenkor az uralkodó telek, melyre bejárnak, számára a szolgáló telken keresztül kell utat biztosítani, ezt jogi műszóval tehát átjárási szolgalomnak nevezzük. Többféle ilyen lehet, pl. vezeték elhelyezése, vagy pinceszolgalom, amikor egyik pince benyúlik a másik telek alá stb.

Ahogy említettük tehát, az ügyvéd feladata a szerződés körültekintő előkészítése, az ügyfelek átvilágítása, a meghatalmazások beszerzése, a szerződés elkészítése, a tanácsadás, az összes, a szerződés szempontjából lényeges tény, körülmény írásba foglalása, a felek tájékoztatása, az eljárásban a jogi képviselet ellátása a földhivatal, az adóhatóság és esetleg más hatóságok felé, a pénz- és hitelintézettel való kapcsolattartás stb. 

Fontos azt is tudni, hogy lényeges különbség van az ingó dolgok és az ingatlanok tulajdonjogának átruházása között abban az értelemben, hogy ingó dolog tulajdonjogának átruházása gyakorlatilag a dolog átadásával megtörténik, míg ingatlan esetében az ingatlan tulajdonjogának átszállása az ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetéssel, az eladó tulajdonjogának törlésével, a vevő tulajdonjogának bejegyzésével történik meg. Ugyanez igaz más jogosultságokra is, pl. szolgalmi jogra, haszonélvezetre is. Magyarán, hiába van a szerződés “nyélbe ütve”, hiába ráztak kezet rá, ha valami nincs rendben és az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog átszállása stb. nem történik meg, akkor nem valósul meg az adásvétel. Ebben az esetben orvosolni kell ezt a hibát, ha lehet, kisebb baj esetén esetleg peren kívül a szerződés módosításával, ha nagy a baj vagy nincs más lehetőség, akkor perben, de ennek ismertetés meghaladná ennek a cikknek a keretét.

Mikor lehetünk biztosak abban, hogy sikerült?

Régebben akkor, amikor megkaptuk a tulajdoni lapot postán. Most már elektronikusan is megkaphatjuk a tulajdonjog bejegyzéséről szóló határozatot. Továbbá ne feledkezzünk meg az adózási vagy illetékfizetési kötelezettségünkről sem, mert az adóhatóság ezt is igen komolyan veszi.

Az ingatlan adásvétele kapcsán tehát ne csak a vételárral számoljunk, hanem számos más költséggel is. ügyvédi költséggel, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés díjával, az eladónál az esetleges adózási kötelezettséggel, a vevőnél az illetékfizetési kötelezettséggel, az esetleg felmerült banki költségekkel, pl. lekötött összegek feloldása vagy az utalás költsége, hitel- vagy kölcsönügyintézés költsége, az ingatlanközvetítő díja stb.

Az ingatlan-adásvétel kapcsán fontos még szót ejteni arról is, hogy ha abban az ingatlanban szeretnénk lakni, amit megvettünk, abba át kell jelentkezni, melyet a járási hivatalnál tehetünk meg. Ezt össze lehet kötni az adásvétellel, de külön is meg lehet tenni. 

Számolnunk kell azzal is, hogy szerződést kell kötnünk a közüzemi szolgáltatókkal, pl. távfűtés, víz- és csatorna, gáz, villany stb. Az eladóval együtt kell intéznünk ezeket az ingatlan birtokba adásakor. Ha mi adjuk el az ingatlant, mi sem mulaszthatjuk el, hogy a vevővel ezt intézzük.

Igen, olyan is lehet, hogy valaki eladja a lakását és másikat vesz. Ilyenkor több adásvétel is zajlik egymás után. Pl. a. eladó b. vevővel, aztán a. vevő c. eladóval stb.

Mivel tehát az ingatlanok adásvétele egy meglehetősen bonyolult folyamat, jól fontoljuk meg, mindig mindent kérdezzünk meg az ügyvédtől, közjegyzőtől, amit nem értünk, mindig gondoljunk mindent végig felelősségteljesen, körültekintően. Ne kapkodjunk, ne essünk pánikba! Ez a folyamat mind az eladóknak, mind a vevőknek mind fizikai, mind lelki értelemben megterhelő lehet. Nem elég az adminisztrációt intézni, a vételárat előteremteni stb., ki- vagy be kell költözni, esetleg fel kell újítani stb. Mind ez fokozott alkalmazkodást igényel mind az eladóktól, mind a vevőktől. Arról nem is beszélve, hogy akár az eladó, akár a vevő látássérült, az élethelyzete jelentősen megváltozik, és az új lakóhelyén történő beilleszkedése során szüksége lehet akár egyesületünk elemi rehabilitációs központjának szolgáltatásaira is, pl. a környék megismerése, új útvonalak megtanulása érdekében.

Ha az újonnan vásárolt ingatlan felújítása, átalakítása is szükséges, akkor válasszunk olyan szakembereket, akikről tudhatjuk, hogy megbízhatóan dolgoznak. Vásároljunk olyan eszközöket, melyekről a családi, baráti, ismeretségi körben meggyőződtünk, hogy legalább részben akadálymentesítettek, vagy használatuk nem bonyolult. Gondoljunk arra, hogy akár egy főzőlapot, akár egy mosogatógépet vásárolunk, azt minimum nyolc-tíz évre tesszük, így fontos, hogy az eszközeinket jól tudjuk használni.

Vak, gyengénlátó vásárló esetén az is fontos szempont lehet, hogy az ingatlan legyen könnyen megközelíthető. Nem mindegy, hogy induláskor, hazaérkezéskor veszélybe sodorjuk-e magunkat vagy sem egy forgalmas átkelőnél, egy külterületi út melletti ingatlannál stb.

Amit ebben a cikkben azt pedálul egy ingatlan ajándékozása estében is alkalmazhatjuk.         

Összegezve: az ingatlan eladása és megvásárlása nagy körültekintést igénylő, fizikailag és lelkileg egyaránt megterhelő folyamat lehet. Nem lehetetlen ezt megvalósítani, de mindig legyünk körültekintőek, figyelmesek, gondolkodjunk felelősségteljesen, és ha valamit nem tudunk, kérdezzünk amíg meg nem értjük, át nem látjuk az adott probléma lényegét. Csak így hozhatunk megfontolt döntéseket, csak így hajthatjuk nyugodtan álomra a fejünket esténként. Az otthon melege és biztonsága mindannyiunknak fontos. Az otthonunk az a végső menedék, ahol a megértést, a szeretetet, a biztonságot meg kell őriznünk, meg kell találnunk. Ha már otthon sem élhetünk biztonságban, akkor sehol sem. Ezért fontos, hogy legalább az otthonunk megválasztását végezzük körültekintően, biztonságban, hogy legalább keretet kapjon az életünk, amit, ha lehet, minél nagyobb boldogságban töltsünk el, mert csak egy van belőle, és az elmúlt napokat nem vagyunk képesek visszahozni.

Jogszabályok: 

1. 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY

az illetékekről

https://njt.hu/jogszabaly/1990-93-00-00 

 2.  1995. évi CXVII. törvény

a személyi jövedelemadóról

https://njt.hu/jogszabaly/1995-117-00-00 

3. 2003. évi CXXXIII. törvény

a társasházakról

https://njt.hu/jogszabaly/2003-133-00-00 

4. 2013. évi V. törvény

https://njt.hu/jogszabaly/2013-5-00-00 

a Polgári Törvénykönyvről

5. 2021. évi C. törvény

az ingatlan-nyilvántartásról

https://njt.hu/jogszabaly/2021-100-00-00 

6. 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet

az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról

https://njt.hu/jogszabaly/2023-179-20-22 

7 2023. évi CIII. törvény

a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól

https://njt.hu/jogszabaly/2023-103-00-00 

Szolnok, 2026. február 7.

Dr. Simon Gergely, kamarai jogtanácsos