A JNSZMVAKOK új sorozatot indított „Botos-Jogos” címmel. Célunk a vak és gyengénlátó embereket érintő vagy köreikben különböző okok miatt közérdeklődésre számot tartó jogszabályok közérthető ismertetése. Ebben munkatársunk, Dr. Simon Gergely kamarai jogtanácsos lesz segítségünkre.

Reméljük, sorozatunkkal olyan párbeszédet kezdhetünk tagjainkkal, melynek eredménye, hogy mindennapi ügyeiket könnyebben intézhessék. Így akinek kérdése van, vagy azt szeretné, hogy egy-egy témakörrel bővebben foglalkozzunk, írjon a jog.simon@gmail.com e-mailcímre. Sorozatunk nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak, célja a jogi ismeretterjesztés, tájékoztató jellegű információkat tartalmaz. A jogszabályok sűrű változásával tartalma elavulhat.

Jogi tanácsadó szolgáltatásunk a korábban megszokott formában áll szíves rendelkezésükre.

A sorozatunk harmadik részében a parkolási igazolványt „tárgyaljuk”. 

A parkolási igazolványról a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet rendelkezik. Ebben a cikkben a vakok és gyengénlátók szempontjából lényeges szabályokat tekintjük át.

Fontos kiemelnünk már rögtön az elején, hogy a parkolási igazolvány közokirat és biztonsági okmány. 

Mit jelent ez?

A közokiratot a polgári perrendtartás határozza meg. A bizonyítékok egyik fajtája az okirat. Az okirat lehet közokirat és magánokirat. A magánokirat lehet teljes bizonyító erejű magánokirat, egyszerű magánokirat. Erről sorozatunk első, az aláírásról szóló részében írtunk bővebben.

A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.

A parkolási igazolvány tehát papír alapú okirat, amelyet a kormányhivatal a parkolási igazolványról szóló rendelet szerint állít ki.

A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni.

A közokirat teljes bizonyító erejű okirat. 

Bizonyíthatja egyrészt azt, hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta.

Bizonyítja a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát.

Bizonyítja a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.

A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet szerint biztonsági okmányként kell rendszeresíteni a parkolási igazolványt, mert az irat a kérelmező természetes személlyel közvetlen kapcsolatban áll, számára jogosultságok gyakorlását teszi lehetővé, és az irat jogszerűtlen, illetve rendeltetésellenes használata többek között bűnügyi, igazgatási vagy egyéb nemzetgazdasági érdekeket súlyosan sérthet. A rendelet 1. számú melléklete zárt felsorolást tartalmaz, azaz az lehet biztonsági okmány, ami ebben a mellékletben szerepel. Az 1. számú melléklet 2.14. pontja tartalmazza a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványát, valamint a mozgásában korlátozott személyeket ellátó intézmény parkolási igazolványát. Ez utóbbival most azért nem foglalkozunk, mert kívül esik a témakörünkön.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szabályozza, hogy mire való és mit tartalmaz a hatósági igazolvány.

E szerint "A hatóság - jogszabályban meghatározott esetben és adattartalommal - az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki." Az Ákr. kimondja továbbá, hogy a hatósági igazolvány, a hatósági bizonyítvány és a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzés (beleértve a módosítást és törlést is) határozatnak tekintendő.

 Mit jelent ez?

A közigazgatásban a döntés lehet érdemi és nem érdemi. Az ügy érdemében hozott döntés határozat, a nem érdemi döntés végzés formájában jön létre. Az ügy érdemében való döntés azt jelenti, hogy a hatóság hivatalból vagy kérelemre a tényállást tisztázza, a bizonyítást lefolytatja, az Ákr. rendelkezéseinek megfelelően a hatóság az ügy intézése során döntéssel az ügyfél jogát vagy kötelezettségét megállapítja, jogvitáját eldönti, jogsértését megállapítja, tényt, állapotot, adatot igazol vagy nyilvántartást vezet, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti.

A parkolási igazolványról szóló rendelet kimondja, hogy az igazolvány a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM--BM együttes rendelet (KRESZ) 51/A. §-ában felsorolt kedvezmények igénybevételére való jogosultságot igazolja.

Melyek ezek?

- gyalogos övezetben (zónában) a feltételek fennállása esetén történő közlekedés (legfeljebb 10 km/h sebességgel) és várakozás,

- gyalogos és kerékpáros övezetben (zónában) a feltételek fennállása esetén történő közlekedés (legfeljebb 20 km/h sebességgel) és várakozás,

- "mindkét irányból behajtani tilos", "motorkerékpárral behajtani tilos", "járműszerelvénnyel behajtani tilos" és "segédmotoros kerékpárral behajtani tilos" jelzőtábla esetén a mozgáskorlátozott személy, illetőleg az őt szállító jármű vezetője a tilalom ellenére legfeljebb 20 km/h sebességgel behajthat, ha úti célja a jelzőtáblával megjelölt úton van, vagy csak ezen az úton közelíthető meg.

- a várakozás szabályainak, a mozgáskorlátozottak részére biztosított várakozóhely igénybevételének kedvezményes szabályaival élhet.

- a lakó-pihenő övezetbe behajthat a mozgáskorlátozott személy által vezetett vagy az őt szállító jármű és annak vezetője.

- meg szabad állnia a járdán a mozgásában korlátozott személynek vagy az őt szállító jármű vezetőjének akkor is, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg, de be kell tartani a következő feltételeket:

a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalhatja el,

a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad,

a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.

- A mozgáskorlátozott személy, illetőleg az őt szállító jármű vezetője járművével olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást a várakozást jelző tábla tiltja. A mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője nem köteles parkolójegyet váltani. Ha azonban kijelölt rakodóhelyen várakozik, általában a várakozás a kijelölt rakodóhely szabadon hagyása érdekében tilos. A kiegészítő tábla feltünteti azt az időszakot és azt a távolságot is, amelyen a tilalom fennáll. Ebben az esetben a jármű vezetőjének a járműnél kell maradnia, és ha áruszállító jármű érkezik, lehetővé kell tennie, hogy az áruszállító jármű a kijelölt rakodóhelyre beálljon.

Ezeknek a kedvezményeknek az igénybevétele a parkolóigazolvány járműben történő elhelyezésével történhet.

Hogyan kell ezeket a kedvezményeket értelmezni?

Meg kell találni az egészséges egyensúlyt. Vak vagy gyengénlátó személy esetén a járművezetőnek kell felmérnie, hogy a vak vagy gyengénlátó személy milyen módon tudja megközelíteni az adott helyszínt, és ennek megfelelően kell megválasztania olyan várakozási helyet, amelynek segítségével sem a forgalmat nem akadályozza túlságosan, sem a közlekedés résztvevőinek érdekét nem sérti. Értelmezésem szerint vak vagy gyengénlátó személyek esetén elvárható, hogy kísérőjével pár kapualjnyi gyalogutat megtegyen, de nem várható el, hogy nehéz terepviszonyok között közlekedjen.

A kedvezmények nyilván a mozgásukban korlátozott személyekre, pl. kerekesszékesekre, bottal vagy mankóval járókra stb. lettek kialakítva, de ebbe a vak és gyengénlátó személyek is beilleszthetők, ha a jogosultsági feltételek fennállnak. Azonban esetünkben célszerű józan önmérsékletet tanúsítanunk. Vegyünk erre egy példát. Ha az áruház bejárata mellett van mozgássérültek részére kijelölt parkolóhely, vak vagy gyengénlátó személyként kísérőnk választhatja a normál parkolóhelyet is, hiszen kísérettel a vak vagy gyengénlátó személy is képes ötven-száz méter megtételére. Vakok, gyengénlátók esetén ténylegesen nem a mozgás, hanem a tájékozódás van megnehezítve, de a kísérő ebben hathatós segítséget tud nyújtani.

Tehát vak vagy gyengénlátó jogosult esetében ilyen szemlélettel értelmezzük a jogszabályokat!

Ki jogosult parkolóigazolványra?

A rendelet meghivatkozza a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendeletet, annak 2. § (1) bekezdés ac) alpontját és ezen keresztül 4/a. alcímét. Ez az alcím a közlekedőképesség minősítéséről szól. Mivel azonban ez főleg mozgásszervi fogyatékosságokat érint, legyenek azok fizikai vagy idegrendszeri eredetűek, a témánk szempontjából nem foglalkozunk vele. Ha egy vak vagy gyengénlátó személynél felmerül a közlekedőképesség vizsgálata, melyet a rehabilitációs szakigazgatási szerv végez el, már sokkal inkább szerencsés, ha a kérelmező fogyatékossági támogatás iránt nyújt be igényt.

Összegezve, jogosult parkolási igazolványra az, akinek vizsgálták a közlekedőképességét és megállapították annak a jogszabályokban meghatározott mértékű csökkenését, de mint írtam, ez vakok esetében a kevésbé járható út,- jogosult továbbá parkolási igazolványra az, aki a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet értelmében látási fogyatékosnak minősül, a többi fogyatékosságot itt nem tárgyaljuk, akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló 1032/1971. (VII. 14.) Korm. határozat végrehajtásáról szóló 6/1971. (XI. 30.) EüM rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek (gyakorlatilag: aki vakok személyi járadékában részesül),- aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet 1. melléklet k. pontja szerint vaknak vagy gyengénlátónak minősül. Gyakorlatilag ez a kritériumrendszer megegyezik a fogyatékossági támogatásra jogosultság feltételeivel látási fogyatékosság esetében.

A jogosulti intézményi körbe oktatási, gyermekvédelmi és szociális intézmények tartoznak. Ezeket csak azért említem, mert ha valaki támogató szolgálattól vesz igénybe segítséget, elképzelhető, hogy az adott szervezet támogató szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltatónak minősül és saját jogán is jogosult parkolási igazolványra. Egyesületünk nem minősül ilyennek, így az intézményekre vonatkozó rendelkezéseket nem ismertetjük.

Az igazolvány kiadására, meghosszabbítására, visszavonására, cseréjére, pótlására, nyilvántartására a járási hivatalnak, a kormányablaknak és a közúti közlekedési nyilvántartónak van hatásköre.

Hol nyújtható be a kérelem? 

Célszerű azt a járási hivatalnál vagy a kormányablaknál benyújtani. Ugyanakkor be lehet nyújtani a lakóhely, tartózkodási hely szerinti jegyzőnél is, de ebben az esetben a jegyző csak azt vizsgálja, hogy hiánytalan-e a kérelem. A jegyzőnek csak arra van joga, hogy a kérelmezőt hiánypótlásra szólítsa fel, egyébként nem ő fogja elbírálni a kérelmet, hanem továbbítja azt a járási hivatalhoz. Akkor érdemes tehát a jegyzőt választani, ha a lakóhelyhez közel nincs kormányablak vagy járási hivatal.

Az eljárás kérelemre indul, a kérelmet formanyomtatványon kell előterjeszteni és csatolni kell hozzá a jogosultságra vonatkozó iratokat. Tehát feltétlenül szükség van személyazonosító igazolvány és lakcímkártya bemutatására, valamint a jogosultságot igazoló mellékletekre, melyeket alább sorolunk fel.

A kérelemben meg kell adni a jogosult fényképét vagy arcképmását, természetes személyazonosító adatait (születési neve, születési helye, ideje, anyja neve, lakóhelye), ha van, tartózkodási helyét. Nagykorú látássérült esetén nem kell megadni eljáró törvényes képviselőt, mert nincs. Más esetkörökre itt most nem térünk ki, legfeljebb a látássérült kiskorúra, esetében kell eljáró törvényes képviselőjének természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, tartózkodási helye is.

Az igazolvány első alkalommal történő igénylésekor mellékelni kell az alább felsorolt, jogosultságot igazoló iratokat is.

Ha az adatokban változás következik be, azt tizenöt napon belül kell bejelenteni.

A kérelmen jelölni kell, hogy az igazolványt postai úton vagy személyesen szeretné-e a kérelmező átvenni.

Ha valaki az igazolvány pótlását, cseréjét, hatályának meghosszabbítását kéri, akkor meg kell jelölni az okot, ami miatt kérik. Például: az igazolvány hatálya lejárt, az igazolvány megrongálódott, az igazolvány megsemmisült, az igazolványt ellopták, az igazolvány elveszett, az igazolványon feltüntetett adatok megváltoztak. Ha a korábban megadott, a jogosultságot igazoló irat hatálya lejárt, akkor az újabb, a jogosultságot igazoló iratot csatolni kell. Előfordulhat ez például olyan esetben, amikor valaki emelt összegű családi pótlékra volt jogosult, de idő közben fogyatékossági támogatást kért.

A kérelmet a jogosultnak saját magának kell aláírnia még akkor is, ha helyette meghatalmazottja jár el. Ha erre nem képes, akkor a járási hivatal az írásképtelenség tényét az igazolványon feltünteti. A járási hivatal képes a fénykép felvételére, ha azonban nem ott nyújtjuk be a kérelmet, célszerű mellé igazolványképet csatolni.

Igazolvány cseréje, pótlása elektronikusan is kérhető. Ha az ügyfél hozzájárul, a legutóbb rögzített fényképét és aláírását veszi át a hivatal a nyilvántartásokból.

A kérelmet célszerű személyesen a kormányablaknál vagy járási hivatalnál benyújtani, ahol elkészítik az arcképet is. Ha a kérelem benyújtása nem személyesen történik, igazolványképet is kell hozzá mellékelni.

Ha a kérelem benyújtása és az igazolvány kiadása közötti időszakban a kérelemben feltüntetett adatok megváltoznak, az ügyfél köteles az adatváltozást haladéktalanul bejelenteni és a kérelmet módosítani.

Egyébként a nyilvántartott adatok megváltozását a változástól számított tizenöt napon belül kell bejelenteni a járási hivatalnak. Ha az adatváltozás az igazolványban feltüntetett adatokat is érinti, a bejelentéssel egyidejűleg az igazolvány cseréjét is kérni kell.

Könnyítés, hogy ha elektronikus úton kér cserét a jogosult, akkor a régi igazolványt nem kell leadni, hanem a hatóság az új igazolvány átvételének napjával visszavonja, és annak tényét a nyilvántartásba bejegyzi.

Ha a jogosult elvesztette az igazolványát, az megsemmisült vagy azt ellopták, a jogosult köteles haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutásától számított tíz napon belül bármely járási hivatalnak bejelenteni ezt a tényt. E tényt a hatóság a nyilvántartáson átvezeti. Ha minden jogosultsági feltétel fennáll (beleértve, hogy annál a hivatalnál jelenti be, ahol lakik vagy a tartózkodási helye van), a hivatal nyomban új igazolványt állít ki a részére.

Az eljárásban a bizonyítékok nem pótolhatóak az ügyfél nyilatkozatával! Ez azt jelenti, hogy okirati bizonyítékokat kell csatolni, és ezek túlnyomó többségében közokiratok.

A rendelet 1. melléklete sorolja fel, hogy a jogosultságot elsősorban milyen iratokkal lehet, kell igazolni.

Ezek lehetnek:

- a közlekedőképesség minősítéséről kiadott szakvélemény,

- fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozat

- a 141/2000. Korm. rendelet szerinti súlyos fogyatékosságra vonatkozó szakvélemény vagy szakhatósági állásfoglalás,

- a vakok személyi járadékáról szóló hatósági határozat, nyilvántartási lap vagy a vakok személyi járadéka folyósításáról szóló igazolás,

- az 5/2003. ESZCSM rendelet szerinti, magasabb összegű családi pótlék megállapításáról szóló határozat, a 218/2003. szerinti határozat,

Bár az igazolvány kiadására irányuló eljárás ügyintézési határideje húsz nap, ha a kérelmet személyesen nyújtjuk be, minden iratunk megvan, amire szükség van, személyes átvétellel kérjük az igazolvány kiadását, akkor ez ennél gyorsabban is megtörténhet.

Ha semmilyen iratunk nincs, a közlekedőképesség vizsgálatával összefüggésben orvosi igazolások is felhasználhatók, de ez eléggé kivételes kategória és kevésbé érinti a vak és gyengénlátó embereket.

Ahogyan már a cikk elején említettük, a járási hivatal a kérelmet az igazolvány kiadásával teljesíti. Ez azért van így, mert a hatósági igazolvány egy önálló határozattípus, így külön alakszerű határozatot nincs értelme hozni az igazolvány kiállításával kapcsolatban. Maga az igazolvány az a közokirat, amely igazolja, hogy a jogosult igénybe veheti a parkolással összefüggően már részletezett kedvezményeket. A hivatal az igazolványt a rendelet harmadik számú melléklete szerint állítja ki, de ezt ebben a formában nem részletezzük.

Az igazolványt át lehet venni személyesen a járási hivatalnál vagy lehet kérni annak postai kiküldését. Ha azonban elektronikus úton kérik az igazolvány pótlását, cseréjét, akkor azt tizenöt napon belül állítják ki és postázzák. Ha a kérelmező nem veszi át az igazolványt, a hivatal felhívást intéz hozzá. Ha még ekkor sem veszi át, a kiállítástól számított egy év elteltével a hivatal megsemmisíti és ezt a tényt a nyilvántartásban feltünteti.

Az igazolvány kétféle hatályú lehet. Ha a mozgásában korlátozott személy a kérelme mellékleteként igazolta, hogy állapota végleges, részére az igazolványt lejárati határidő nélkül állítják ki.

Minden más esetben az igazolvány hatálya három év vagy annál rövidebb időtartam. Az időtartam akkor lehet rövidebb, ha a jogosult állapotát igazoló irat alapján a kérelmező felülvizsgálatát hamarabb el kell végezni.

Ha az igazolványt nem végleges hatállyal állították ki, akkor a lejárat előtt maximum három hónappal kérhető a hosszabbítás. A hosszabbítás esetén a hivatal új igazolványt ad és a nyilvántartásba bejegyzi, hogy a régi igazolványt visszavonta. Ha az igazolvány olvashatatlan lett, nem állapítható meg belőle a jogosult személye stb., pl. mert megrongálódott, vagy változtak a jogosult adatai (pl. máshová költözött), kérni kell az igazolvány cseréjét, melyet a hivatal új igazolvánnyal teljesít. Téves bejegyzés vagy anyaghiba esetén szintén kicseréli a hivatal az igazolványt.

Hogyan kell használni az igazolványt?

Az igazolványt a szélvédő mögött úgy kell kitenni, hogy előlapját lássák, hogy ellenőrizni tudják az igazolvány hatályosságát és a jogosultságot. Ha az ellenőrzésre jogosult kéri, neki át kell adni az igazolványt.

Az igazolványt köteles a jogosult sértetlenül megőrizni. Az érvénytelenné vált, megrongálódott vagy egyéb okból cserélendő igazolványt haladéktalanul le kell adni a járási hivatalnak.

Sajnos az igazolvány rendeltetésszerű használat mellett sem feltétlenül bírja a hőhatást, azonban ezt a kockázatot igen nehéz kivédeni. Figyeljünk arra, hogy ha az igazolványt túl sok napfény éri, még azon melegen szorítsuk ki belőle a levegőt, így van esély arra, hogy megőrizzük épségét.

Nagyon fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy az igazolványt nem szabad átadni az arra jogosulatlan személynek. A jogosultat szállító jármű vezetője is kizárólag a jogosult szállítása esetén élhet az igazolvány biztosította kedvezményekkel. Ha a jogosult maga él vissza a kedvezményekkel, az igazolványt vissza kell vonni, és a részére egy éven át igazolvány nem adható ki. Ha a jogosult kiskorú vagy gondnokság alatt áll, ezek a kötelezettségek a törvényes képviselőt terhelik. Ha más szállítja a jogosultat, vak és gyengénlátó személy esetén ez a helyzet, akkor a kötelezettségek a járművezetőt terhelik. Tehát ha a járművezető jogosulatlanul használja a vak vagy gyengénlátó személy parkolási igazolványát, a vak vagy gyengénlátó személyt is megfoszthatják egy évre az igazolványtól. Tehát a sofőr a visszaéléssel azt kockáztatja, hogy az érintett látássérült nem lesz jogosult egy évig az igazolványra. Felhívjuk tehát minden járművezető figyelmét, hogy ne lépje túl az igazolvány felhasználásának jogszerű kereteit, mert azzal a jogosultat hozhatja igen kellemetlen helyzetbe.

Az igazolvány érvénytelen:

 - ha a jogosult meghalt, intézményi igazolvány esetén az intézmény megszűnt vagy működési engedélyét visszavonták,

- ha az igazolvány időbeli hatálya lejárt,

- ha az igazolvány alkalmatlan arra, hogy belőle a jogosult személyére és jogosultságára vonatkozó adatokat megállapítsák,

- ha az igazolványt meghamisították,

- ha az igazolvány visszavonását a járási hivatal a nyilvántartásba bejegyezte,

- ha az okmány elveszett, megsemmisült, azt ellopták és ezt a nyilvántartásba bejegyezték.

A talált igazolványt kötelező leadni. A talált igazolványt bármely jegyzőnél vagy járási hivatalnál le lehet adni. A járási hivatal akkor adja vissza az igazolványt a jogosultnak, ha a részére még nem adott ki újat és egyébként más okból sem érvénytelen vagy nem járt le. Ha a jogosult a talált igazolványt sem postán, sem a hivatal felhívására nem veszi át, a találástól számított egy év elteltével megsemmisíti és ezt a nyilvántartásba bejegyzi.

A rendőrség és a közterület-felügyelet jogosult ellenőrizni az igazolvány adattartalmát, érvényességét, hatályát és azt, hogy az igazolványt jogszerűen használják-e.

Ha az igazolvány érvénytelen, vagy megalapozott gyanú van arra, hogy az igazolvány hamis, meghamisították vagy azzal más módon visszaéltek, a rendőrség vagy a közterület-felügyelet erről jegyzőkönyvet készít és az igazolványt a helyszínen elveszi. Ez ellen jogorvoslatnak van helye, melyről az érintett szóbeli tájékoztatást is kap.

A gyanú például akkor megalapozott, ha: 

- az igazolvány körözését rendelték el,

- az igazolványon javítást, törlést vagy más illetéktelen beavatkozás jeleit észlelik,

- az igazolvány anyaga, megjelenése, adattartalma eltér a rendelet 3. mellékletében foglaltaktól.

A rendőrség vagy a közterület-felügyelet az igazolványt és a felvett jegyzőkönyv másolatát megküldi a járási hivatalnak.

A parkolóhelyek rendeltetésszerű használatára feljogosított szervezet jogosult ellenőrizni az igazolvány érvényességét. Visszaélés gyanúja esetén köteles értesíteni az eljáró szervet.

A külföldiek a jogosultság esetén ugyanazokban a kedvezményekben részesülhetnek, mint a magyar jogosultak, ha a rendelet 4. melléklete szerinti parkolókártyájuk van. Ezt azonban itt nem részleteznénk. Szintén nem foglalkozunk azzal, hogy az intézményi kérelmező esetén miben térnek el a szabályok.

Felhívnánk a figyelmet végül arra, hogy ha valaki visszaél a parkolási igazolvánnyal, például a jogosult helyett használja, annak mind a jogosult, mind a jogosulatlanul felhasználó személy részére lehet büntetőjogi következménye is.

A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk. 342. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki ... más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ezt a rendelkezést nyilvánvalóan olyan esetekre lehet alkalmazni, amikor valaki tudatosan visszaél a parkolóigazolvánnyal. Ha lehet, legyünk jogkövetők, és a parkolási igazolványt csak abban az esetben használjuk, amikor az tényleg indokolt. Azért, hogy se a látássérült személy, se az őt szállító sofőr ne kerüljön kellemetlen helyzetbe, ellenük ne induljon büntetőeljárás, tartsuk tiszteletben, hogy a látássérült személy csak arra az időre adja oda a parkolóigazolványt a sofőrnek, amig a sofőr tényleg őt kíséri, szállítja. A sofőr tartózkodni köteles attól, hogy visszaéljen az igazolvánnyal, ezzel akár saját magát, illetve a látássérült személyt is kellemetlen helyzetbe hozhatja.

Mivel a nyomtatványok benne vannak a jogszabályban, azoknak a letöltési helyét külön nem jelöljük. A rendelet 2. mellékletében van a kérelem formanyomtatványa, mely gyakorlatilag az összes esetet lefedi.

Személyes tapasztalatom, hogy a kormányablakban / járási hivatalban érdemes időpontot foglalni, ezt a 1818-as telefonszámon is megtehetjük. Vigyük magunkkal legalább a személyi igazolványt, lakcímkártyát, a régi parkolási igazolványt vagy ha nincs, akkor azt nyilván ne, a jogosultság igazolására fogyatékossági támogatásról, vakok személyi járadékáról vagy emelt összegű családi pótlékról szóló határozatot. Tapasztalataim szerint az ügyintézés gyors, egyértelmű, az ügyintézők hathatós segítséget nyújtanak a nyomtatvány kitöltésében. Az én esetemben nem húsz nap, hanem húsz perc volt az ügyintézés ideje, de nem garantálható ilyen rövid időtartam. Azonban az biztos, hogy a járási hivatalok ügyintézői felkészültek és kedvesek. Reméljük, ez minden esetben így lesz a jövőben is.

Jogforrások: 

A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet:

https://njt.hu/jogszabaly/2003-218-20-22

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény:

https://njt.hu/jogszabaly/2016-150-00-00

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény:

https://njt.hu/jogszabaly/2016-130-00-00

A biztonsági okmányok védelméről szóló 86/1996. (VFI. 14. Korm. rendelet

https://njt.hu/jogszabaly/1996-86-20-22:

A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény:

https://njt.hu/jogszabaly/2012-100-00-00

5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet:

https://njt.hu/jogszabaly/2003-5-20-0M

102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet:

https://njt.hu/jogszabaly/2011-102-20-22

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ):

https://njt.hu/jogszabaly/1975-1-20-24

Szolnok, 2024. március 20.

Dr. Simon Gergely, kamarai jogtanácsos