A JNSZMVAKOK cikksorozatot indított „Botos-Jogos” címmel. Célunk a vak és gyengénlátó embereket érintő vagy köreikben különböző okok miatt közérdeklődésre számot tartó jogszabályok közérthető ismertetése. Ebben munkatársunk, Dr. Simon Gergely kamarai jogtanácsos van a segítségünkre. Reméljük, sorozatunkkal olyan párbeszédet kezdhetünk tagjainkkal, melynek eredménye, hogy mindennapi ügyeiket könnyebben intézhessék. Így akinek kérdése van, vagy azt szeretné, hogy egy-egy témakörrel bővebben foglalkozzunk, írjon a jog.simon@gmail.com e-mailcímre. Sorozatunk nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak, célja a jogi ismeretterjesztés. Jogi tanácsadó szolgáltatásunk a korábban megszokott formában áll szíves rendelkezésükre.

A digitalizáció az életünk minden területére beszűrődik. Számítógépek garmadája vesz körül, legyen szó laptopról, okostelefonról, okosóráról stb. Valójában minden olyan eszköz számítógép, mely képes adatok tárolására és azok program által vezérelt feldolgozására. Tehát a gépnek mind összesen annyi a dolga, hogy bekéri az utasítássorozatot (programot), majd bekéri a feldolgozandó adatokat, ezeket az utasítássorozat alapján feldolgozza, velük a műveleteket elvégzi, végül kiadja a feldolgozás eredményét. Ha úgy döntünk, hogy feljogosítjuk az utasítássort arra, hogy a beérkező adatok és az eredmény összevetésével önmagát is módosítsa, eljutunk a mesterséges intelligenciáig. Láthatjuk, hogy a mesterséges intelligencia tehát egyáltalán nem intelligens, ha pedig már nem tudjuk, hogy egy algoritmus mi alapján és miért módosítja magát, veszélybe kerülhet a számítógép működésébe vetett bizalmunk, ami eddig sem volt túlságosan erős, hiszen egy szoftver akkor is lehet instabil, ha nincs feljogosítva arra, hogy saját magát módosítsa.

Akárhogyan is állunk ezzel a kérdéssel, az tény, hogy az adatok tárolása és azok program által történő feldolgozása olyan rugalmas struktúra, hogy ebbe minden belefér, amit a gép értelmezni, feldolgozni képes: hang, fénykép, szöveg, gyakorlatilag minden.

Ebből következik, hogy adottá váltak a feltételek arra, hogy az emberek a hivatalokkal, hatóságokkal, bíróságokkal stb. a kapcsolatot számítógépen keresztül, személyes jelenlét nélkül tartsák, számukra megadják az ügyeik elintézéséhez szükséges összes információt, és a döntést digitális formában kapják meg. Természetesen ehhez számos biztonsági előírást kell betartani, de ma már ehhez is adottak a technikai feltételek.

A digitális ügyintézésnek fontos feltétele, hogy legyenek beazonosítva az ügyfelek és az ügyintézést végző szervezetek egyaránt, hogy ne férjen kétség ahhoz, hogy az ügyfél az-e, akinek vallja magát, a szervezet az-e, amit mond magáról, van-e hatásköre eljárni, illetékes-e az ügyben stb.

Magyarországon is, ahogy másutt is, évszázadokon át a papír alapú ügyintézés volt az elfogadott. Azonban a huszadik század végétől kezdve egyre inkább adottá váltak a feltételek az elektronikus ügyintézésre. Történetileg nézve az alábbi lépcsőfokokat említhetjük meg: 2000-ben született az első törvényünk, mely az elektronikus aláírásról rendelkezett; 2003-tól már egyes adóbevallásokat is lehetett elektronikusan intézni; 2006-tól választható volt az elektronikus cégeljárás, amit 2008-tól kötelezővé tettek; 2010-től intézhetők a fizetési meghagyások elektronikusan; 2015-ben született az elektronikus ügyintézésről szóló törvény, mely részben 2016-tól, de teljeskörűen 2018-tól tette kötelezővé az elektronikus ügyintézést bizonyos kör számára; 2024. szeptemberétől indul a digitális polgárság.

Mi a különbség a korábbi elektronikus ügyintézés és a digitális állampolgársági program által bevezetett új módszer között? Leegyszerűsítve annyi, hogy a korábbi ügyintézési módszer jobban hasonlított a papír alapú ügyintézéshez abban, hogy az ügyfélnek tudnia kellett, milyen ügyet milyen hivatalnál hogyan kíván elintézni, ismernie kellett az ügyintézés menetét, és jelentős erőfeszítéseket kellett tennie annak érdekében is, hogy az ügyintézés rendben folyjon. Ezzel szemben a digitális állampolgárság olyan új ügyintézési módot kíván bevezetni, melynek során az ügyintézés az alkalmazások, háttérszolgáltatások stb. együttese a felhasználót úgy vezeti végig az ügyintézés folyamatán, hogy a felhasználónak elegendő legyen az ügyére, a megoldandó feladatára koncentrálnia, és ne kelljen számos adminisztrációs lépést ismernie vagy elsajátítania, hogy az ügyintézés rendben történjen. Erre a módszerre életesemény alapú szolgáltatásként hivatkozik a törvény, azaz, ha van egy élethelyzet, akkor annak megoldásában segít az alkalmazás, a közigazgatás, egy szóval mindenki a maga módján.

A digitális állampolgárság kulcsa a felhasználó szempontjából a DÁP mobilalkalmazás, mely letölthető az apppstore-ből és, a Google Play áruházból. Az appstore-ban a digitális állampolgár kulcsszóra kell rákeresnünk, a fejlesztő az IdomSoft Zrt. Fontos, hogy erre nagyon figyeljünk oda, mert ezzel az alkalmazással fontos funkciókat érünk el, így nem mindegy, hogy biztonságos és valóban a fejlesztőtől származó alkalmazást töltünk-e le. Miután meggyőződtünk arról, hogy a megfelelő alkalmazást találtuk meg, letölthetjük készülékünkre. Az alkalmazás csak a kompatibilis eszközökre, pl. iphone, tölthető le. Mielőtt letöltenénk, győződjünk meg arról, hogy az eszközünk megfelelő-e.

Az alkalmazás letöltése és telepítése után (egyelőre) el kell mennünk egy kormányablakba, ahol elvégzik az előregisztrációnkat. Ennek során elkérik a személyazonosító igazolványunkat, esetleg a lakcímet igazoló hatósági igazolványunkat (leánykori nevén: lakcímkártya) is, vagy más olyan okmányt, ami alkalmas személyazonosításra, pl. útlevél. Ha valaki nem látássérült, ha van, jogosítványát is használhatja.

A regisztráció során engedélyezni kell az alkalmazás számára, hogy hozzáférjen a kamerához. Erre azért van szükség, mert a kormányablakban az ügyintézési képernyőn jelenik meg egy egyszer használatos QR-kód, amit be kell olvasni a telefonnal a DÁP-alkalmazásba. Ha ez megtörténik, az előregisztráció / regisztráció sikeres.

Később lesz arra lehetőség, hogy otthonról, az interneten keresztül is beregisztrálhassuk a telefonunkat, de egyelőre még ez a lehetőség nem áll rendelkezésünkre.

Az előregisztráció nem jelenti azt, hogy használhatjuk is az alkalmazást, pusztán egy súgóképernyőt kapunk a gyakori kérdésekkel, melyeket kinyitogathatunk és megnézhetünk. Azonban fontos kiemelni, hogy csak azon a telefonon használhatjuk a DÁP-alkalmazást, amit regisztráltattunk. Ha új telefont veszünk, (egyelőre) a regisztrációt az új telefonon el kell végezni. Amennyiben valami miatt a DÁP-alkalmazást le kell törölnünk, elvész a regisztrációnk, újratelepítés után azt meg kell ismételni.

Az előregisztrációnkat / regisztrációnkat az alkalmazásban megjelenő kóddal töröltethetjük, ha meggondolnánk magunkat.

A digitális állampolgári profilunk ezzel még nem aktív, azt majd csak 2024. szeptember 1-je után lesz lehetőségünk aktiválni.

A digitális állampolgári profilt jogunk van létrehozni és törölni egyaránt, de ahogy láttuk, ez a folyamat nem annyira magától értetődő, nem annyira egyszerű.

A törekvés jelenleg az, hogy a polgárok az ügyeiket mobiltelefonon keresztül, biometrikus azonosítással intézzék. A biometrikus azonosítás lehet ujjlenyomat vagy arcképmás, az azonosítás egyébként magán a telefonon történik akkor, amikor belépünk a DÁP alkalmazásba. Ez már most, az előregisztrációs képernyőnél is így van.

Az újságok már cikkeznek a digitális irattárca szolgáltatásról, de azért ezeket kezeljük fenntartásokkal! Egyelőre még csak a rendőr kap jogosultságot arra, hogy lekérje a szükséges személyi adatainkat az igazoltatáshoz. A gyakorlatban ez úgy működik, hogy a DÁP-alkalmazás egy QR-kódot jelenít meg, mellyel a rendőr lekérdezheti a nyilvántartásból az adatokat: csak azokat, melyekre a munkájához szüksége van. Lesznek olyan esetek, amikor nem nélkülözhetjük a hagyományos okmányainkat. A DÁP-törvény módosítása már egy ilyen esetkört beiktatott: a választások, népszavazások során nem lesz lehetőségünk a DÁP-alkalmazással igazolni magunkat, ebben az esetben a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, valamint a gépjárművezetői engedély (jogosítvány), az útlevél vagy a személyazonosító hatósági igazolvány (személyi) szükséges annak igazolására, hogy mi azok vagyunk, akinek mondjuk magunkat. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy egy szavazatszámláló bizottság működése során nem adottak az informatikai feltételek arra, hogy a DÁP-alkalmazásban lévő QR-kóddal bekérdezhessenek a nyilvántartásba.

A digitális állampolgári profilunk kulcseleme a digitális állampolgári azonosító lesz. Ez egy matematikai eljárással képezett számsorozat, melyből nem lehet következtetni ránk. Ennek a segítségével olyan adatokhoz lehet hozzáférni és olyan szolgáltatásokat lehet majd elérni, ami az adott ügy elintézése során szükséges, így a hatóság nem élhet vissza az azonosítóval, olyan adathoz nem fog hozzáférni, amit nem jogosult megismerni.

A DÁP-törvény fontos elvként mondja ki, hogy törekedni kell arra, hogy a szolgáltatásokat mindenki azonos feltételek mellett tudja igénybe venni függetlenül például a fogyatékosságától. Tehát van egy általános akadálymentesítési kötelesség. Ugyanakkor ez sajnos csak államcél, nem pedig jog. Ez a „törekszik arra” szófordulatból derül ki. Hogy aztán ezt az államcélt mennyire lehet számonkérni, az már annak a kérdésköre, hogy hogyan válhat egy államcél alanyi joggá. Egy biztos, a fejlesztők már számos akadálymentesítési problémát azonosítottak és dolgoznak annak elhárításán.

A digitális állampolgárság indulásával változnak is bizonyos dolgok. Így pl. 2024. dec. 31-én megszűnik az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatás (AVDH) egy része, azaz mivel alanyi jogon mindenkinek járni fog az elektronikus aláírás, a magyarorszag.hu oldalról elérhető hitelesítés nem AVDH-val, hanem a DÁP alkalmazás által biztosított fokozott biztonságú elektronikus aláírással fog történni a dokumentumaink hitelesítése. Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatás megmarad még bizonyos ügyintézési felületeken, rendszereben vélhetőleg mind addig amíg ezt fel nem váltják valamilyen korszerűbb megoldással.

Az is várható, hogy az elektronikus tárolóelemet tartalmazó személyazonosító hatósági igazolvány (e-személyi) esetében a DÁP-törvény hatályba lépésétől kezdve már nem fognak új elektronikus aláírási tanúsítványt kiállítani az e-személyikhez, mert az e-aláírási tanúsítványt a DÁP-alkalmazással lehet majd kiállíttatni és használni. Így amíg az e-személyis elektronikus aláíró tanúsítványok le nem járnak, addig használhatók. Ha lejárnak, nem fognak megújulni.

Az ügyfélkapu is meg fog szűnni a mostani formájában. Az ügyfélkapu plusz lesz helyette használható. A különbség az, hogy az ügyfélkapu plusz esetében van az azonosításnak egy második lépcsője, valószínűleg vagy egy sms-ben kapott kódot kell megadni, mint a bankban, vagy a DÁP-alkalmazással is lehet majd hitelesíteni (hasonlóan a mobilbankos jóváhagyásokhoz).

Összefoglalva: a digitális állampolgárság jelentős, igen nagy mérföldkő a hazai elektronikus ügyintézés történetében. A digitális állampolgárság nem kötelesség, hanem jog, tehát aki szeretne élni vele, az megteheti, aki viszont nem, azt egyelőre nem lehet erre kényszeríteni, és ez így van jól.

A jövőben a rendszer tovább bővülhet olyan szolgáltatással, mint a biztonságos elektronikus kézbesítés, kvázi elektronikus posta. Ennek előképe már a mostani ügyfélkapuban is megvan, de ennél valószínűleg jóval modernebb lesz. Továbbá egy-két éven belül csatlakozhatnak a rendszerhez a közműcégek, bankok, egyéb más piaci szolgáltatók is, így jelentősen megkönnyíthetik az emberek ügyintézését, hogy nem kell sokféle belépési adatot kezelniük. Idővel majd kiderül, hogyan is fog ez a valóságban működni. Ez a váltás talán 2026-ra várható.

A digitális állam lényege továbbá, hogy minden, ami elektronikusan keletkezett, maradjon is elektronikus. Tehát le kell szokni az olyan berögződésekről, mint hogy megjön az irat, kinyomtatom, kitöltöm, visszaszkennelem. Ehelyett számítógépes szöveg alapon marad minden. Ha ez tényleg így lesz, akkor az nagyban lendíti előre az akadálymentességet. Nem kell a hatóság határozatát átalakítani, azt közvetlenül lehet olvasni képernyőolvasóval, braille kijelzővel stb. Bárcsak ez tényleg így lenne!

Emellett még számos új fejlemény várhat ránk, amit nem tudunk előre. Nem ismerjük még a törvény végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatokat, nem tudjuk, mennyire lesz ez valójában kiforrott. Reméljük, az lesz. Akinek nagyon nem tetszik, a digitális profilját törölheti, ekkor a klasszikus, papír alapú ügyintézést választhatja. Előfordulhat, hogy ezt nem fogja a végtelenségig biztosítani az állam. Ebben az esetben, ha a papír alapú ügyintézés nem volna lehetséges, marad az aláírópad azoknak, akik azt tudják használni. Reméljük, hogy annál lesz azért jobb, vakbarátabb megoldás is.

Bízzunk benne, hogy a DÁP-alkalmazás tényleg akadálymentes lesz, és akadálymentesek lesznek mind azok a szolgáltatások, amiket ezzel az alkalmazással igénybe lehet venni.

DÁP-alkalmazás az appstore-ban: 

https://apps.apple.com/hu/app/digit%C3%A1lis-%C3%A1llampolg%C3%A1r/id6471090161?l=hu

Források: 

2023. évi CIII. törvény - a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól:  https://njt.hu/jogszabaly/2023-103-00-00

Szolnok, 2024.08.27. 

Dr. Simon Gergely, kamarai jogtanácsos