„Botos Jogos” – 12. rész: „Szavazás vakon az országgyűlési képviselő-választáson” 

A JNSZMVAKOK cikksorozatot indított „Botos-Jogos” címmel. Célunk a vak és gyengénlátó embereket érintő vagy köreikben különböző okok miatt közérdeklődésre számot tartó jogszabályok közérthető ismertetése. Ebben munkatársunk, Dr. Simon Gergely kamarai jogtanácsos van a segítségünkre.

Reméljük, sorozatunkkal olyan párbeszédet folytathatunk tagjainkkal, melynek eredménye, hogy mindennapi ügyeiket könnyebben intézhessék. Így akinek kérdése van, vagy azt szeretné, hogy egy-egy témakörrel bővebben foglalkozzunk, írjon a jog.simon@gmail.com e-mailcímre. Sorozatunk nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak, célja a jogi ismeretterjesztés, tájékoztató jellegű információkat tartalmaz. A jogszabályok sűrű változásával tartalma elavulhat.

Sorozatunk tizenkettedik részében az országgyűlési képviselő-választással foglalkozunk. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a cikksorozat ötödik részében 2024-ben az önkormányzati választásokkal foglalkoztunk, az ott írottakat felülvizsgáltuk, hatályosítottuk az országgyűlési képviselőválasztásra a 12. részben foglaltak az irányadók.

2026. április 12-én lesznek az országgyűlési képviselőválasztások.

Mivel egyesületünk politikai tevékenységet nem folytathat, semmilyen módon nem foglalunk állást semmiféle választási kérdésben, pusztán a vak és gyengénlátó embereket érintő speciális kérdéseket járjuk körül cikkünkben.

A választásokkal szembeni követelmények alapján a választás általános, titkos, közvetlen és egyenlő. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az, hogy általános, azt jelenti, hogy mindenkinek van választójoga, akit valamilyen okból ki nem zárnak ebből.

A feltétlen azt jelenti, hogy a választást nem lehet semmilyen korlátozó feltételhez kötni, választójog mindenkit megillet, klasszikus alkotmányos alapjogról van szó, kivéve azokat, akiket kizárnak belőle. Ez elég szűk kör.

Az egyenlő azt jelenti, hogy minden szavazat ugyanannyit ér. Bár többféle választás van, mindenkinek a szavazatát azonos súllyal veszik figyelembe, ennek megfelelően osztják el a mandátumokat, de ebbe itt nem merülünk bele.

A titkosság azt jelenti, hogy egyedül én, a választópolgár, vagyok jogosult eldönteni, hogy miért és kire szavazok, nem vagyok köteles erről számot adni senkinek, engem senki sem befolyásolhat a szavazatom leadása során.

Ezen elméleti alapvetések után a választás négy alapvető jellemzői közül a titkosságot fogjuk érinteni, a többivel nem foglalkozunk.

E cikk keretei között nem adhatunk számot arról, hogy ki milyen választáson vehet részt, hiszen ez eltér. Más egy falusi és egy nagyvárosi önkormányzat stb. Ezért kérjük, mindenki figyelmesen olvassa el a helyi választási irodától kapott értesítőt, abban le van írva minden fontos tudnivaló, ami az adott településen a választópolgárokat érinti.

Cikkünkben a vak és gyengénlátó emberek számára nyújtható segítség formáiról ejtünk szót.

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 88. §-a szabályozza a fogyatékossággal élő választópolgárok segítését.

A fogyatékossággal élő választópolgár a következő segítséget igényelheti választójogának gyakorlása érdekében

a) Braille-írással készült értesítő megküldése,

b) könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldése,

c) Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazása a szavazóhelyiségben és a mozgóurnás szavazás során,

d) akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazása.

Ebből a vak és gyengénlátó emberek számára a Braille-írással készült tájékoztató, valamint a Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazása a legfontosabb, de a mozgóurnát is említhetjük, mint fontos segítséget.

Hogyan kell segítséget kérni?

A https://vtr.valasztas.hu/nyito oldalon keressük meg az ügyintézés választópolgároknak című részt, majd nyomjuk meg a tovább az ügyintézéshez nyomógombot a szóköz vagy az enter billentyű használatával.

A https://www.valasztas.hu/ugyintezes oldal felsorolja, hogy milyen kérelmeket adhatunk be. A következő kérelmeket adhatjuk be többek között.

- mozgóurna igénylése,

- segítség a fogyatékossággal élők szavazásához,

- szavazási segítség iránti kérelem fogyatékossággal élők szavazásához

A többi kérelmet nem ismertetjük, mert nem függ össze szorosan a vaksággal.

A kérelmeket mind papír alapon, mind online be lehet nyújtani erről az oldalról is, a kétféle ügyintézési lehetőség minden kérelemnél külön-külön fel van tüntetve.

Az oldal ismerteti, hogy hogyan lehet intézni elektronikusan az ügyeket, erre több lehetőség is van. Az egyik az epapír, melyhez ügyfélkapura vagy DÁP-azonosításra van szükség. Nem javasolnám, mert nem tűnik túl akadálymentesnek.

Javaslom a valasztas.hu oldal saját ügyintézési rendszerének használatát, hiszen itt törekszenek az akadálymentességre, és elég jól meg is valósítják.

A kérelmek magyarországi lakcímmel rendelkezőknek hivatkozás megnyitását követően erre az oldalra jutunk: https://www.valasztas.hu/kerelmek-magyarorszagi-lakcimmel-rendelkezoknek.

Többféle módon is benyújthatjuk a kérelmeinket. Online, papír alapon (személyesen vagy postán). Vak és gyengénlátó emberek számára javasolt az elektronikus ügyintézés főleg akkor, ha van ehhez szükséges hozzáférésük, pl. ügyfélkapu+.

Figyelmesen olvassuk el, mikor milyen kérelmet lehet benyújtani a helyi választási irodához vagy más választási szervhez. Az oldalon ezt közérthetően elmagyarázzák.

Keressük meg a folyamatosan benyújtható kérelmeket, majd a segítség a fogyatékossággal élő választók szavazásához című részt. Itt olvassuk el a tájékoztatót, hogy megismerhessük a ránk vonatkozó szabályokat.

Online itt nyújthatjuk be a kérelmet: https://mo.hu/szuf_ugyleiras?id=9ce7c838-c5e1-4536-81d7-2a763e5e7baf&_n=szavazasi_segitseg_iranti_kerelem_fogyatekossaggal_elok_szavazasahoz

Papír alapon itt tölthetjük ki a kérelmet: https://www.valasztas.hu/documents/20182/6162351/Seg%C3%ADts%C3%A9g+ig%C3%A9nyl%C3%A9se+a+v%C3%A1laszt%C3%B3jog+gyakorl%C3%A1s%C3%A1hoz.pdf/aa0b18cc-cef9-f144-7766-2c133e39b112

Itt is felhívjuk a figyelmet arra, hogy minden egyes kérelemnél megnyitható mind az online ügyintézés, mind a papír alapú benyújtás felülete.

Függetlenül attól, hogy melyik módot választjuk, a kérelem az alábbi rovatokat tartalmazza:

- A választópolgár adatai: Töltsük ki értelemszerűen.

- A nyilatkozat rovatban a braille írásos értesítő megküldését kérem, illetve a szavazóhelyiségben braille írásos szavazósablont kérek lehetőséget választhatjuk. A „korábbi igényem visszavonom” nyilatkozatrészt akkor tölthetjük ki, ha korábban már nyilatkoztunk, de az adott igényt mégsem szeretnénk, de erről később részletesebben írunk.

- A döntés kézbesítése rovatban eldönthetjük, hogy hogyan szeretnénk a helyi választási iroda döntését megkapni: e-mailben (adjuk meg e-mail címünket, postán a lakóhelyünkre, más postai címre vagy kézbesítési meghatalmazott részére. Fontos, ha van tárhelyünk, akkor a helyi választási iroda elsősorban a tárhelyünkre küldi meg, máshová csak akkor, ha ezt ebben a rovatban kifejezetten kérjük. Akinek nincs tárhelye, az postán tértivevényes küldeményben a lakhelyére kapja a választási iroda döntését.

Itt hívnánk fel a figyelmet sorozatunk előző részére, melyben azt ismertettük, hogy hogyan kell kezelni a DÁP mobilalkalmazással a tárhelyünkre érkezett dokumentumokat.

- A negyedik rovat a keltezésnek, aláírásnak biztosít helyet a papír alapú kérelmen. Ügyfélkapus vagy DÁP-os azonosításnál ez ebben a formában nem értelmezhető.

- Az ötödik rovat a meghatalmazást tartalmazza. Ezt csak akkor kell kitölteni, ha a kérelmet a kérelmező nem személyesen adja le a helyi választási irodában.

A kérelemhez útmutató is tartozik, olvassuk el figyelmesen!

Ha a kérelmet beadtuk és döntés született az ügyünkben, a döntés mindaddig hatályban marad, amíg azt vissza nem vonjuk. Például: ha vak választópolgár 2018-ban Braille tájékoztatást és szavazósablont is kért és azt a mai napig sem vonta vissza, akkor a mostani választásra is meg fogja ezeket kapni. 

Fontos határidők a 2026-os országgyűlési választás esetében: 

A Braille- írással készült értesítőt legkésőbb 2026. február 3-án 16 óráig, a könnyített tájékoztatóra vonatkozó kérelmet szintén legkésőbb 2026. február 3-án 16 óráig, a Braille- írással ellátott szavazósablont legkésőbb 2026. április 2-án 16 óráig, az akadálymentes szavazóhelységben történő szavazás iránti igényt legkésőbb 2026. április 9-én 16 óráig lehet igényelni.

Fontos különbséget tenni a Braille-írással készült értesítő és a Braille- írással készült szavazósablon között. Az értesítő annak a papír alapú levélnek a Braille változata, mely arról tájékoztat, hogy mikor hová lehet menni szavazni, mik a szavazás legfontosabb szabályai. Ezzel szemben a Braille-szavazósablon a szavazás során használatos.

A szavazásról dióhéjban

Ha kértünk Braille-írásos tájékoztatót, abban értelemszerűen Braille írásban minden fontos információ le lesz írva, feltéve, hogy azt idejében kértük. Ezért célszerű ezt minél hamarabb intézni. Vegyük figyelembe, hogy a Braille-írásos tájékoztató elkészítése időbe telik, mivel egyedi, nem lehet egyik pillanatról a másikra elkészíteni.

Hogyan történik a szavazás?

Sokan szavaztunk már korábban is, ezért itt kizárólag a ránk vonatkozó tudnivalókat foglalom össze.

A szavazás során személyazonosító igazolvánnyal és lakcímkártyával igazoljuk személyazonosságunkat. Más mód is szóba jöhet, vak, gyengénlátó választópolgár esetében ilyen lehet például még az útlevél.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a DÁP alkalmazással történő azonosítás választások, népszavazások és ehhez hasonló események során nem lehetséges, mert a szavazatszámláló bizottságoknak nincs ehhez sem eszközük, sem jogosultságuk. Ezért mindig legyen nálunk az érvényes személyazonosító igazolvány, lakcímkártya, vagy személyazonosító igazolvány helyett útlevél, jól látóknál vezetői engedély.

Ha a személyazonosítás sikeres, alá kell írnunk a választói névjegyzéket, így kaphatjuk meg a szavazólapokat. Aki tudja, az kézzel írja alá, de nagy valószínűséggel elfogadják a névbélyegzőt is.  

Ahogy eddig is, most is kérhetjük hozzátartozónk, más választópolgár vagy a szavazatszámláló bizottság segítségét, de szavazhatunk teljesen önállóan is.

Hogyan kell elképzelni a Braille- írásos szavazósablont?

A Braille írásos szavazósablon két részből áll. Magából a sablonból, valamint a szavazólap tartalmát rögzítő Braille írásos információs lapokból. A normál szavazólapon fel vannak írva a jelöltek, pártlisták, népszavazás esetén a népszavazási kérdések, a mellettük lévő karikába kell behúzni két egymást metsző vonalat. Ha a szavazólapot beteszik a Braille- írásos sablonba, nem lehet elolvasni a szavazólap tartalmát, csupán a bejelölhető karikák maradnak szabadon. Mivel a szavazósablonra nem fér ki mind az az információ, ami a szavazólapon rajta van, ezért a sablonon csak a leadható szavazat sorszámát tudjuk elolvasni. A sablon mellé adott információs lapokon ugyanazokkal a sorszámokkal vannak felsorolva a jelöltek, listák, kérdések, ahogyan a szavazólapon szerepelnek. Ha például az első az x párt, akkor a sablonon az 1-es sorszámmal jelölt karikába húzhatjuk az x-et, és így tovább.

Az információs lapokon mind az az információ megtalálható, ami a szavazólapon.

Fontos, hogy figyeljünk oda, hogy a szavazólap jól legyen behelyezve a sablonba. Ehhez a szavazatszámláló bizottságtól vagy hozzátartozónktól, esetleg más választópolgártól kérhetünk segítséget.

Elvileg megtörténhet, hogy egy jelölt kiesik, de a szavazólap tartalmát már nem lehet módosítani. Ilyenkor a szavazólapon eleve áthúzzák azt a jelöltet, akire nem lehet szavazni. Ha ilyen gyanúnk van, vagy helyben hallottunk olyan információkat, hogy egy jelölt visszalépett stb., külön kérdezzünk rá, hogy a szavazólapon van-e áthúzott jelölt. Próbáljuk meg megjegyezni ennek számát, és erre a jelöltre ne szavazzunk, mert az érvénytelen lesz. Még jobb gyakorlat lehet, ha együttműködünk a szavazatszámláló bizottsággal, és megkérjük, hogy az áthúzott jelölt melletti karikát ragasszák le a szavazósablonon, hogy biztosan ne lehessen a kiesett jelötre szavazni. A sablonhoz tartozó információs lapon nyilván már nem lehet az információkat eltüntetni, de ebben az esetben a helyi választási iroda, illetve a szavazatszámláló bizottság még mindig kérheti a Braille-írást jól ismerő látássérült segítségét arra, hogy az információs lapon szereplő mely információkat jelezzék érvénytelennek, például leragasztással.

Kell-e használnunk a szavazófülkét?

Nem. Ez lehetőség, nem kötelesség. Mivel a szavazófülkében levő írólap (kvázi asztal) a szavazólapokhoz van kitalálva, nem biztos, hogy elfér rajta a nagy méretű szavazósablon. Nem kell attól tartanunk, hogy kilesik a szavazatunkat, kicsi a valószínűsége, hogy a szavazatszámláló bizottságban ismerjék a Braille-írást.

Minden szavazólaphoz saját sablon és Braille információs lapok tartoznak.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ellenőrizzük, illetve ellenőriztessük le, hogy a szavazólap jól van-e betéve a sablonba. Ha nem, akkor a szavazat érvénytelen lehet. Fontos, hogy a körben a két vonal metssze egymást. Az nem baj, ha kereszt, nem baj, ha x, a lényeg, hogy a két vonal metszéspontja mindig a körön belül legyen. Érvénytelen a szavazat, ha a körön kívül metszik egymást a vonalak, akkor is érvénytelen, ha például két párhuzamos vonal van a körben. Érvénytelen lesz a szavazat akkor is, ha a szavazólap fordítva van a sablonba téve, és a két vonal nem a szavazólapon lévő körben metszi egymást, hanem valahol teljesen máshol.

Úgyszintén érvénytelen az a szavazat, amit kiesett jelöltre adtak le, ezért kell az utolsó pillanatban is ellenőrizni, hogy a szavazólap és a szavazósablon, illetve a hozzá tartozó információs lap helyesen tartalmazza-e azokat a jelölteket, pártlistákat, melyekre érvényesen lehet szavazni.

Ha a szavazóhelyiség nehezen megközelíthető, ismeretlen helyen van számunkra vagy más okból kérjük, akkor természetesen igényelhetünk mozgóurnát is. Figyeljünk oda arra, hogy nem akármikor kérhetjük azt, ennek határideje van, amit be kell tartanunk. Természetesen a szavazás napján is van rá lehetőség, de számítsunk arra, hogy ez esetben későn fognak hozzánk kiérni.

A mozgóurna iránti kérelmet 2026. február 5-től lehet benyújtani. Ezen túl a mozgóurna iránti kérelem benyújtásának határidői összetettek attól függően, hogy a választás mely szakaszában tartunk, de erről mind a Braille-írásos értesítő, mind a hagyományos levél részletes, az adott választásra vonatkozó tájékoztatást tartalmaz.

Kell-e visszaéléstől tartanunk?

Úgy gondolom, hogy nem. A szavazatszámláló bizottságnak kétféle úton tevődik össze a tagsága. Egyrészt az önkormányzatok képviselő-testületei választják a választott tagokat, másrészt a különböző jelölőszervezetek (leggyakrabban pártok) delegálnak tagokat. Így biztosítható, hogy a szavazatszámláló bizottságokba elegendő létszámban kerüljenek be tagok a különféle pártokból.

Szinte biztos, hogy mozgóurna esetén is olyan tagok mennek ki a választópolgárhoz, hogy egymást is ellenőrizzék, hogy jól segítenek-e a vak vagy gyengénlátó személynek, így a visszaélések esélye minimális.

A szavazás befejezését követően ki kell vennünk a szavazólapot a szavazósablonból, majd azt az általános szabályok szerint tesszük az urnába.

Hol érdeklődhetünk, ha segítségre van szükségünk?

Minden településen működik helyi választási iroda, amely a településen működő polgármesteri hivatalban található. Tehát, ha bármivel kapcsolatosan bármilyen kérdésünk van, keressük fel a lakóhelyünk szerinti polgármesteri hivatalt és jelezzük, hogy a választásokhoz kérünk segítséget.

Szolnok, 2026. 01. 18. 

Dr. Simon Gergely, kamarai jogtanácsos