Hálaének

Ne gondoljátok azt, hogy csak az ember lehet hálás. Bizony én már megtapasztaltam, hogy bármiféle más élőlény is tudja, mi a hála. Amikor például hosszú ideig tartó nyári szárazság miatt a virágok kókadoznak, a tök levele pedig úgy lóg, mintha valami rongydarab volna, amint elered az eső, vagy csak a locsolócső vize megérinti őket, mind, mind kifeszül, akárcsak egy napernyő, és hálálkodni kezd. Tudom, ezt a sóhajtáshoz hasonló hálálkodást nem mindenki hallja. Fül kell hozzá, no meg csend, amibe legfeljebb csak a madárének szólhat bele. Igen, mert a madarak is tudnak hálásak lenni! De még mennyire! Az eső miatt a felhőknek hálálkodnak, és legfőbbképpen azért, hogy nem jégeső hullott rájuk, még csak nem is zápor. Különösen akkor, amikor már fészket is raktak! Olyankor azért is hálásak, hogy a tojások mindannyian sikerültek: egy sincs közöttük, amelyik gömbölyű, vagy – Isten ments! – kocka alakú lenne! A szép ovális tojások épp’ olyan alakúak, mint amilyennek lenniük kell. Bizony, nagy szó ez! Különösen az ifjú házas madaraknál, ahol a szerencsétlen tojó csak egészen fiatal korában látott tojást, többnyire töröttet, de azt már rég elfelejtette. Honnan is tudná hát, hogy milyen az igazi tojásalak? Még sincs egyetlen hibás alakú sem közöttük! Emiatt a madarak is úgy érzik, valakinek hálával tartoznak. Azt, hogy kinek, no azt a madarak nem tudják, de ez nem is baj, elég csak az, ha hálás szívvel dalolnak.

A hálálkodni tudók között meg kell említenünk a vetőmagokat is. Nem igen tudnám akármelyiket is a másik elé helyezni, bár azért a gyommagokat mégsem emelném a gabonaszemek közé. No de ez csak tisztára emberi szempont! Mert a gyommag számára éppen olyan fontos az elvetés, mint a gabonaszemek esetében. Ha nem lenne konkoly, mint ahogy a Biblia is mondja, hogyan becsülnénk meg értéke szerint a búzaszemeket? De most a háláról kell nyilatkoznom, nem a gabona értékeiről. Szóval a magvak akkor fejezik ki elvetés után a hálájukat, amikor kikelnek. Amikor ősszel vagy tavasszal kizöldül a határ, akkor hálaének zeng a mező felett, mint amiképp a vetést bonyolító ember lelkében is hasonló dolog történik. Mit is tehetne ilyenkor az ember mást? 

De az ember másért is hálálkodhat. Szinte mindenért, ami más emberek jócselekedetén múlik. És mindenért, ami emberfeletti erők hatására történik. Emlékezzetek csak, mit is cselekedtek Eger hős védelmezői a győzelem kivívása után 1552 őszén? Te Deum-ot énekeltek, egy ősi himnuszt, vagyis hálaéneket.