A JNSZMVAKOK új sorozatot indított „Botos-Jogos” címmel. Célunk a vak és gyengénlátó embereket érintő vagy köreikben különböző okok miatt közérdeklődésre számot tartó jogszabályok közérthető ismertetése. Ebben munkatársunk, Dr. Simon Gergely kamarai jogtanácsos lesz segítségünkre.

Reméljük, sorozatunkkal olyan párbeszédet kezdhetünk tagjainkkal, melynek eredménye, hogy mindennapi ügyeiket könnyebben intézhessék. Így akinek kérdése van, vagy azt szeretné, hogy egy-egy témakörrel bővebben foglalkozzunk, írjon a jog.simon@gmail.com e-mailcímre. Sorozatunk nem minősül egyedi jogi tanácsadásnak, célja a jogi ismeretterjesztés, tájékoztató jellegű információkat tartalmaz. A jogszabályok sűrű változásával tartalma elavulhat.

Sorozatunk ötödik részében a választással foglalkozunk.

2024. június 9-én lesznek a helyi önkormányzati, a nemzetiségi önkormányzati, valamint az európai parlamenti képviselőválasztások.

Mivel egyesületünk politikai tevékenységet nem folytathat, semmilyen módon nem foglalunk állást semmiféle választási kérdésben, pusztán a vak és gyengénlátó embereket érintő speciális kérdéseket járjuk körül cikkünkben.

A választásokkal szembeni követelmények alapján a választás általános, titkos, közvetlen és egyenlő. 

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Az, hogy általános, azt jelenti, hogy mindenkinek van választójoga, akit valamilyen okból ki nem zárnak ebből.

A feltétlen azt jelenti, hogy a választást nem lehet semmilyen korlátozó feltételhez kötni, a választójog mindenkit megillet, klasszikus alkotmányos alapjogról van szó, kivéve azokat, akiket kizárnak belőle. Ez elég szűk kör.

Az egyenlő azt jelenti, hogy minden szavazat ugyanannyit ér. Bár többféle választás van, mindenkinek a szavazatát azonos súllyal veszik figyelembe, ennek megfelelően osztják el a mandátumokat, de ebbe itt nem merülünk bele.

A titkosság azt jelenti, hogy egyedül én, a választópolgár, vagyok jogosult eldönteni, hogy miért és kire szavazok, nem vagyok köteles erről számot adni senkinek, engem senki sem befolyásolhat a szavazatom leadása során.

Megkülönböztetjük továbbá az aktív és a passzív választójogot. 

Az aktív választójog azt jelenti, hogy én leadom a szavazatomat, a passzív azt, hogy engem megválasztanak. A passzív választójog szűkebb, kötöttebb, azzal ebben a cikkben nem foglalkozunk. Most kizárólag az aktív választójoggal kapcsolatos szabályoknak a vak és gyengénlátó emberek szempontjából legfontosabb rendelkezéseivel foglalkozunk.

Ezen elméleti alapvetések után a választás négy alapvető jellemzői közül a titkosságot fogjuk érinteni, a többivel nem foglalkozunk.

E cikk keretei között nem adhatunk számot arról, hogy ki milyen választáson vehet részt, hiszen ez eltér. Más egy falusi és egy nagyvárosi önkormányzat stb. Ezért kérjük, mindenki figyelmesen olvassa el a helyi választási irodától kapott értesítőt, abban le van írva minden fontos tudnivaló, ami az adott településen a választópolgárokat érinti.

Cikkünkben a vak és gyengénlátó emberek számára nyújtható segítség formáiról ejtünk szót.

A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 88. §-a szabályozza a fogyatékossággal élő választópolgárok segítését.

A fogyatékossággal élő választópolgár a következő segítséget igényelheti választójogának gyakorlása érdekében:

a) Braille-írással készült értesítő megküldése,

b) könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldése,

c) Braille-írással ellátott szavazósablon alkalmazása a szavazóhelyiségben és a mozgóurnás szavazás során,

d) akadálymentes szavazóhelyiség alkalmazása.

Ebből a vak és gyengénlátó emberek számára a Braille írással készült tájékoztató, valamint a Braille írással ellátott szavazósablon alkalmazása a legfontosabb, de a mozgóurnát is említhetjük, mint fontos segítséget.

Hogyan kell segítséget kérni?

A https://vtr.valasztas.hu/nyito oldalon keressük meg az ügyintézés választópolgároknak című részt, majd nyomjuk meg a tovább az ügyintézéshez nyomógombot a szóköz vagy az enter billentyű használatával.

A https://www.valasztas.hu/ugyintezes oldal felsorolja, hogy milyen kérelmeket adhatunk be. A következő kérelmeket adhatjuk be többek között:

- mozgóurna igénylése,

- segítség a fogyatékossággal élők szavazásához,

- szavazási segítség iránti kérelem fogyatékossággal élők szavazásához

A többi kérelmet nem ismertetjük, mert nem függ össze szorosan a vaksággal.

Az oldal ismerteti, hogy hogyan lehet intézni elektronikusan az ügyeket, erre több lehetőség is van. Az egyik az epapír, melyhez ügyfélkapura van szükség. Nem javasolnám, mert nem tűnik túl akadálymentesnek.

Javaslom a valasztas.hu oldal saját ügyintézési rendszerének használatát, hiszen itt törekszenek az akadálymentességre, és elég jól meg is valósítják.

A kérelmek magyarországi lakcímmel rendelkezőknek hivatkozás megnyitását követően erre az oldalra jutunk: https://www.valasztas.hu/kerelmek-magyarorszagi-lakcimmel-rendelkezoknek.

Többféle módon is benyújthatjuk a kérelmeinket. Online, papír alapon (személyesen vagy postán). Vak és gyengénlátó emberek számára javasolt az elektronikus ügyintézés főleg akkor, ha van ehhez szükséges hozzáférésük, pl. ügyfélkapu.

Figyelmesen olvassuk el, mikor milyen kérelmet lehet benyújtani a helyi választási irodához vagy más választási szervhez. Az oldalon ezt közérthetően elmagyarázzák.

Keressük meg a folyamatosan benyújtható kérelmeket, majd a segítség a fogyatékossággal élő választók szavazásához című részt. Itt olvassuk el a tájékoztatót, hogy megismerhessük a ránk vonatkozó szabályokat.

Online itt nyújthatjuk be a kérelmet: https://mo.hu/szuf_ugyleiras?id=9ce7c838-c5e1-4536-81d7-2a763e5e7baf&_n=szavazasi_segitseg_iranti_kerelem_fogyatekossaggal_elok_szavazasahoz

Papír alapon itt tölthetjük ki a kérelmet: https://www.valasztas.hu/documents/20182/6162351/Seg%C3%ADts%C3%A9g+ig%C3%A9nyl%C3%A9se+a+v%C3%A1laszt%C3%B3jog+gyakorl%C3%A1s%C3%A1hoz.pdf/aa0b18cc-cef9-f144-7766-2c133e39b112

Függetlenül attól, hogy melyik módot választjuk, a kérelem az alábbi rovatokat tartalmazza:

- A választópolgár adatai: Töltsük ki értelemszerűen.

- a nyilatkozat rovatban a „Braille írásos értesítő megküldését kérem”, illetve a „szavazóhelyiségben Braille írásos szavazósablont kérek” lehetőséget választhatjuk. A „korábbi igényem visszavonom” nyilatkozatrészt akkor tölthetjük ki, ha korábban már nyilatkoztunk, de az adott igényt mégsem szeretnénk, de erről később részletesebben írunk.

- A döntés kézbesítése rovatban eldönthetjük, hogy hogyan szeretnénk a helyi választási iroda döntését megkapni, e-mailben (adjuk meg e-mailcímünket, postán a lakóhelyünkre, más postai címre vagy kézbesítési meghatalmazott részére). Fontos, ha van tárhelyünk, akkor a helyi választási iroda elsősorban a tárhelyünkre küldi meg, máshová csak akkor, ha ezt ebben a rovatban kifejezetten kérjük. Akinek nincs tárhelye, az postán tértivevényes küldeményben a lakhelyére kapja a választási iroda döntését.

- A negyedik rovat a keltezésnek, aláírásnak biztosít helyet a papír alapú kérelmen. Ügyfélkapus azonosításnál ez ebben a formában nem értelmezhető.

- Az ötödik rovat a meghatalmazást tartalmazza. Ezt csak akkor kell kitölteni, ha a kérelmet a kérelmező nem személyesen adja le a helyi választási irodában.

A kérelemhez útmutató is tartozik, olvassuk el figyelmesen!

Ha a kérelmet beadtuk és döntés született az ügyünkben, a döntés mindaddig hatályban marad, amíg azt vissza nem vonjuk. Például, ha egy vak választópolgár 2018-ban Braille tájékoztatást és szavazósablont is kért és azt a mai napig sem vonta vissza, akkor a mostani választásra is meg fogja ezeket kapni.    

A szavazásról dióhéjban

Ha kértünk Braille írásos tájékoztatót, abban értelemszerűen Braille írásban minden fontos információ le lesz írva, feltéve, hogy a tájékoztatót idejében kértük. Ezért célszerű ezt minél hamarabb intézni. Vegyük figyelembe, hogy a Braille-írásos tájékoztató elkészítése időbe telik, mivel egyedi, nem lehet egyik pillanatról a másikra elkészíteni.

Hogyan történik a szavazás?

Sokan szavaztunk már korábban is, ezért itt kizárólag a ránk vonatkozó tudnivalókat foglalom össze.

A szavazás során személyazonosító igazolvánnyal és lakcímkártyával igazoljuk személyazonosságunkat. Más mód is szóba jöhet, vak, gyengénlátó választópolgár esetében ilyen lehet például még az útlevél.

Ha a személyazonosítás sikeres, alá kell írnunk a választói névjegyzéket, így kaphatjuk meg a szavazólapokat.

Ahogy eddig is, most is kérhetjük hozzátartozónk segítségét, kérhetjük más választópolgár segítségét, kérhetjük a szavazatszámláló bizottság segítségét, de szavazhatunk teljesen önállóan is.

Hogyan kell elképzelni a Braille-írásos szavazósablont?

A Braille-írásos szavazósablon két részből áll. Magából a sablonból, valamint a szavazólap tartalmát rögzítő Braille-írásos információs lapokból. A normál szavazólapon fel vannak írva a jelöltek, pártlisták, népszavazás esetén a népszavazási kérdések, a mellettük lévő karikába kell behúzni két egymást metsző vonalat. Ha a szavazólapot beteszik a Braille-írásos sablonba, nem lehet elolvasni a szavazólap tartalmát, csupán a bejelölhető karikák maradnak szabadon. Mivel a szavazósablonra nem fér ki mind az az információ, ami a szavazólapon rajta van, ezért a sablonon csak a leadható szavazat sorszámát tudjuk elolvasni. A sablon mellé adott információs lapokon ugyanazokkal a sorszámokkal vannak felsorolva a jelöltek, listák, kérdések, ahogyan a szavazólapon szerepelnek. Ha például az első az x párt, akkor a sablonon az 1-es sorszámmal jelölt karikába húzhatjuk az x-et, és így tovább.

Az információs lapokon mind az az információ megtalálható, ami a szavazólapon.

Fontos, hogy figyeljünk oda, hogy a szavazólap jól legyen behelyezve a sablonba. Ehhez a szavazatszámláló bizottságtól vagy hozzátartozónktól, esetleg más választópolgártól kérhetünk segítséget.

Kell-e használnunk a szavazófülkét?

Nem. Ez lehetőség, nem kötelesség. Mivel a szavazófülkében levő írólap (kvázi asztal) a szavazólapokhoz van kitalálva, nem biztos, hogy elfér rajta a nagy méretű szavazósablon. Nem kell attól tartanunk, hogy kilesik a szavazatunkat, kicsi a valószínűsége, hogy a szavazatszámláló bizottságban ismerik a Braille-írást.

Minden szavazólaphoz saját sablon és Braille információs lapok tartoznak.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ellenőrizzük, illetve ellenőriztessük le, hogy a szavazólap jól van-e betéve a sablonba. Ha nem, akkor a szavazat érvénytelen lehet. Fontos, hogy a körben a két vonal metssze egymást. Az nem baj, ha kereszt, nem baj, ha x, a lényeg, hogy a két vonal metszéspontja mindig a körön belül legyen. Érvénytelen a szavazat, ha a körön kívül metszik egymást a vonalak. Akkor is érvénytelen, ha például két párhuzamos vonal van a körben. Érvénytelen lesz a szavazat, ha a szavazólap fordítva van a sablonba téve, és a két vonal nem a szavazólapon lévő körben metszi egymást, hanem valahol teljesen máshol.

Ha a szavazóhelyiség nehezen megközelíthető, ismeretlen helyen van számunkra vagy más okból kérjük, akkor természetesen igényelhetünk mozgóurnát is. Figyeljünk oda arra, hogy nem akármikor kérhetjük azt, ennek határideje van, amit be kell tartanunk. Természetesen a szavazás napján is van rá lehetőség, de számítsunk arra, hogy ez esetben későn fognak hozzánk kiérni.

Kell-e visszaéléstől tartanunk?

Úgy gondolom, hogy nem. A szavazatszámláló bizottságnak kétféle úton tevődik össze a tagsága. Egyrészt a képviselő-testületek választják a választott tagokat, másrészt a különböző jelölőszervezetek (leggyakrabban pártok) delegálnak tagokat. Így biztosítható, hogy a szavazatszámláló bizottságokba elegendő létszámban kerüljenek be tagok a különféle pártokból.

Szinte biztos, hogy mozgóurnázás esetén is olyan tagok mennek ki a választópolgárhoz, hogy egymást is ellenőrizzék, hogy jól segítenek-e a vak vagy gyengénlátó személynek, így a visszaélések esélye minimális.

A szavazás befejezését követően ki kell vennünk a szavazólapot a szavazósablonból, majd azt az általános szabályok szerint tesszük az urnába.

Hol érdeklődhetünk, ha segítségre van szükségünk?

Minden településen működik helyi választási iroda, amely a településen működő polgármesteri hivatalban található. Tehát ha bármivel kapcsolatosan bármilyen kérdésünk van, keressük fel a lakóhelyünk szerinti polgármesteri hivatalt és jelezzük, hogy a választásokhoz kérünk segítséget.

Szolnok, 2024. 03. 20.

Dr. Simon Gergely, kamarai jogtanácsos